Czigler Győző

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Ugrás: navigáció, keresés

Czigler Győző portréja

Czigler Győző (Arad, 1850. július 19. – Budapest, 1905. március 28.) építész, műegyetemi tanár.

Tartalomjegyzék

1 Életpályája
2 Emlékezete
3 Legfontosabb művei
4 Emlékezete
5 Galéria
6 Külső hivatkozás

[szerkesztés] Életpályája

Svájcból bevándorolt ősei három nemzedékre visszavezethetően építészek voltak. Kezdetben apjától tanult, majd a bécsi képzőművészeti akadémián Theophil Hansen tanítványa volt. Apja halálát követően apja megkezdett építkezéseit ő fejezte be (a borosjenői Rákóczi-vár restaurálása 1872-ben).

Tanulmányutakat tett Németországban, Angliában és Franciaországban, majd Olaszország, Görögország és Törökország műemlékeit tanulmányozta.

1874-ben Budapesten telepedett le és a székesfővárosi mérnöki hivatalban dolgozott. 1878-ban kapta az első komolyabb feladatot: ekkor építette az Andrássy úti Saxlehner-palotát.

1887-ben a budapesti Műegyetem ókori építési tanszékének tanárává nevezték ki.

1894 és 1900 között a Magyar Mérnök és Építész Egyesület elnöke volt.

Számos műszaki cikket írt, megalapította a magyar anyagvizsgálók egyesületét, alelnöke volt az Iparművészeti Társulatnak, építészeti felügyelője a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségének, tagja a zágrábi és belgrádi mérnökegyesületnek és részt vett számtalan szakbizottság funkciójában.

[szerkesztés] Emlékezete

Czigler Győző sírja Budapesten. Kerepesi temető: 28-ds.-10. Dvorák Ede alkotása.

Ferenc József császár harmadosztályú vaskorona-renddel tüntette ki.
Halála után Lyka Károly kritikus hangnemben írt róla: "(...) Művészete a Hansen-iskola hagyományain épült. Akkor Bécsé volt a vezetőszerep s Bécs építészete eklektikus vala. Czigler is teljesen a műtörténetben elkönyvelt régi stílusok különféle rendszerű rekonstrukciójában látta az építészet haladásának útját, így hát a modern művészettel nem tartott semmiféle rokonságot, sőt azzal szemben a legkonzervativebb álláspontot foglalta el. (...)"

Czigler a stilisztikában mutatkozó konzervativizmusa mellett a műszaki megoldások terén a legmodernebb eszmék követője, egyszersmind buzgó terjesztője. A budapesti szűk szíjtelkek sűrű városszövetének fellazítására több kísérletet tett. Még 1894-ben tervezte, a Hadik Endre hitbizománya számára 1895/6-ban épített Károly körúti bérházat, ahol a magánutca gondolatát elsőként próbálta megvalósítani, téres udvarokkal, zárt lépcsőházakkal és a függőfolyosók mellőzésével, az udvari homlokzat utcaszerű kiképzésével. Elsődleges célja az épületben az udvari lakások utcaiakkal egyenértékűvé tétele volt, amellyel a város fellazításának gondolata szerencsésen párosult. Terve csak részben sikerülhetett, a hatalmas telek Rumbach utca felőli végének átépítésére nem volt lehetőség. Másodjára, 1900-ban a Gozsdu-udvar terveivel már világos és sikeres koncepciót dolgozott ki a nehéz feladat megoldására. A Károly körúti terveiben még preferált sorházszerű kiképzéssel szakítva, önálló pavilonok kialakításával oldotta meg a feladatot. Mindkét épület mérnöki szempontból úttörő alkotás.

Czigler épületei jellegzetes stílusjegyei alapján könnyedén felismerhetők. Rendkívüli kézügyessége, nagyszerű arányérzéke, alkotásaiban lépten-nyomon tetten érhető.

[szerkesztés] Legfontosabb művei

[szerkesztés] Budapesten

Luczenbacher-féle bérház a Teréz körúton (VI. Teréz krt. 41.; 1878),
a Kereskedelmi Akadémia épülete (V. Alkotmány u. 9-11.; 1882),
Rózsák terei római katolikus, ma görög katolikus templom. (VII. Rózsák tere 8.; 1883),
a IX. kerületi elöljáróság épülete (IX. Bakáts tér 14.; 1884),
Saxlehner András palotája, Andrássy út 3. (VI. Andrássy 3.; 1885),
az Országos Erdészeti Egyesületek háza (V. Alkotmány utca 6.; 1885)
Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 56.; 1886),
Bakáts téri bérház (IX. Bakáts tér 7.; 1887),
Károlyi Mihály utcai bérház (V. Károlyi Mihály utca 17.; 1887),
Luczenbacher-féle bérház az Erzsébet körúton (VII. Erzsébet körút 4.; 1887),
a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Erzsébet körúti palotája (VII. Erzsébet körút 1,; 1892),
az Országos (Dzsentri) Kaszinó Kossuth Lajos utcai palotája (V. Semmelweis utca 1-3.; 1895),
a Tudományegyetemi Alap Kossuth Lajos utcai bérpalotája (V. Kossuth Lajos utca 18.; 1895),
a Hadik-Barkóczy-féle Károly körúti bérpalota (VII. Károly körút 9.; 1896),
a Hunyadi téri vásárcsarnok (VI. Hunyadi tér; 1896),
a Hold utcai vásárcsarnok (V. Hold utca; 1897),
a Központi Statisztikai Hivatal főépülete (II. Keleti Károly u. 5-7.; 1897),
a régi városház-téren levő Szapáry-palota (V. Váci utca 25.; 1898),
a Gozsdu-udvar (VII. Király utca 13.; 1901),
a tüdőbajosok Erzsébet szanatóriuma a Budakeszi úton (XII. Budakeszi út ;1901),
Budapesti Műszaki Egyetem kémiai pavilonja (CH épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1904),
Hőgyes Endre utcai bérház (IX. Hőgyes Endre utca 7-9.; 1904),
Budapesti Műszaki Egyetem fizikai pavilonja (F épület) (XI. Műegyetem rakpart; 1905),
Széchenyi fürdő (Dvorzsák Edével együtt, 1913)
az állami szőlészeti kísérleti állomás Budán
a Budapesti Hírlap székháza,
az 1900-as évekből valók a budapesti Vigadó átalakítási tervei.
Gourmand eszpresszó (Mérnök- és Építész Egylet székháza),
a polgári és királyi serfőzők telepei Kőbányán,