Hőgyes Endre

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hőgyes Endre
Hőgyes Endre.jpg
Életrajzi adatok
Született 1847. november 30.
Hajdúszoboszló
Elhunyt 1906. szeptember 8. (58 évesen)
 Magyarország, Budapest
Ismeretes mint A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Szakterület orvostudomány,
Tudományos fokozat egyetemi tanár
Akadémiai tagság Magyar Tudományos Akadémia

Hőgyes Endre (Hajdúszoboszló, 1847. november 30.Budapest, 1906. szeptember 8.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hajdúszoboszlón született, édesapja Hőgyes András asztalosmester, édesanyja Futó Lídia. Az elemit a helyi református iskolában, a gimnáziumot szülővárosában és a debreceni főiskolán végezte. 1865-ben lépett orvosi pályára. 1870-ben a budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, 1871-ben szerzett sebészdoktori oklevelet. A Rókus-kórházban mint segédorvos működött, majd Balogh Kálmán mellett volt tanársegéd. 1873-tól kísérleti kórtanból egyetemi magántanár lett. 1875-től Kolozsvárra az általános kór- és gyógytan rendes tanárává nevezték ki. Itt létrehozta az Orvos-természettudományi társulatot, mely előbb külön, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel egyesülve működött. 1883-ban a budapesti egyetemre az általános kór- és gyógytan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kutatásai túlnyomó részben a kísérleti kórtan és élettan, részben pedig a gyógyszertan körébe tartoztak. 1886-tól haláláig az Orvosi Hetilap szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1881-ben levelező, 1889-ben rendes tagjává választotta. 1889-ben az országos közegészségügyi tanács rendkívüli, 1891-től pedig rendes tagjává nevezték ki. 1889-től egyik alelnöke volt a természettudományi társulatnak. 1890-ben megalapította a Pasteur-intézetet és kórházat Magyarországon. A magyar orvosi könyvkiadó társulatnak 1883-1893 között volt titkára, 1894-től óta pedig elnöke. A budapesti királyi orvosegyletben a választmány tagja és a veszettség tanulmányozására kiküldött bizottságnak elnöke.

1887-ben bízta meg a törvényhozás és a kormány a veszettségellenes gyógyítási mód tanulmányozásával.

Az ő igazgatása alatt jött létre 1890. április 15-én a budapesti Pasteur-intézet. A budapesti egyetemen több éven át vizsgálati elnök, 1887-1892 között az orvosi kar jegyzője, az 1894-1895-ös tanévben pedig, mint az orvosi kar dékánja működött. Kiadótulajdonosa és szerkesztője volt az Orvosi Hetilapnak. Számos magyarul, németül és részben franciául közzétett tanulmánya – melyek közül a nagyobb terjedelműek a vese élet- és kórtanára, a fül ívjárataira, az asszociált szemmozgásokra, a hipnózis egyes tüneményeire és a veszettség gyógyítására vonatkoztak – nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi tudományos világ előtt is ismertté tették.

A Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben a Marczibányi-jutalommal tüntette ki.

Kolozsvári munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hőgyes Endre 1875-től 1883-ig a kolozsvári Magyar Tudományegyetem orvosi szakán dolgozott. 1875. március 8-án kapott meghívást Kolozsvárra, ahol a nemrég alapított egyetemen egy fiatal és lelkes társaság tagja lett. Kollégája volt például Abt Antal, Koch Antal, Entz Géza és Brandt József. Hőgyes kezdeményezésére alakult meg a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat, amely eleinte külön, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel egyesülve működött tovább. E társulatnak célja az orvos és természettudományok művelése és a tagok közötti összetartás erősítése volt. A társaság gyűléseket, vitákat, tudományos és közérthető előadóesteket rendezett. A társulat elnöke Abt Antal lett, míg Hőgyes titkári tisztséget töltött be. A társulatnak volt egy negyedévente megjelenő tudományos folyóirata is (Orvos-Természettudományi Értesítő), mely az előadásokat, kutatásokat és a társulat többi tevékenységét közölte. Itt jelentek meg a hallásvizsgálatra vonatkozó cikkei. A lapnak Hőgyes Endre a főszerkesztője is volt.

Hőgyes Endre eredeti hallásvizsgáló készülékéről készült rajz az Orvos Természettudományi Értesítő alapján

Hőgyes hallásmérő készüléke[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hőgyes kolozsvári munkásságának egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy a Alexander Graham Bell által 1878-ban megépített telefont már 1879-ben felhasználta, és halláserősség mérésére alkalmazta. Az általa készített készülék a világon az első audiométernek tekinthető. A két Bell-féle telefont összekötő többszálas huzalkörbe mellékágként csúszdát vagy Siemens-féle hidat kötött be. A beszélő a telefonban a hang által keltett áramot az elágazás segítségével bebocsáthatta vagy elzárhatta a hallgató telefonban. A hang erejét az ellenállásoknak köszönhetően fokozhatta, vagy csökkenthette. A méréseket úgy végezte, hogy megjegyezte a mellékágba beiktatott azon ellenállás nagyságát, amitől kezdve a hallgató észlelni kezdte a hangot. Így megkapta az alany fülérzékenységének alsó határát a Siemens-féle híd egységében mérve. E szerkezet volt az előhírnöke a Nobel-díjas Békésy György audiometriai vizsgálatainak.

Tudományos dolgozatai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kisérletek és észleletek a cantharidin élettani hatásáról;
  • Az ondószálcsák behatolásáról a fiatal sejtek protoplazmájába;
  • Adatok a vese élet- és kórtanához;
  • Előleges közlemény a vese kanyargó csatornái és Malpighitestecsei hámfedezetének kóros változásairól (Orvosi Hetilap 1872, 31. sz.);
  • A vese szereplése az anyagforgalomban (Természettud. Közlöny, 1872);
  • A vese vérkeringési viszonyairól (1873);
  • Cohn kisérletei és a táplálkozási önállóság a vesevelő állományában (Orvosi Hetilap 1873, 11. sz.);
  • A felbontott vér hatásáról az állati szervezetre (Természettud. Közl. 1873, jún.);
  • A Bunsen-féle szivó fuvóról (Wassertrommelgebläse), mint mesterséges légzési készülékről a légvételi elégtelenségek kiegyenlítésére (Természettud. Közl. 1873, jul. és Orvosi Hetilap 1874, 7. sz.);
  • Kisérleti töredékek a choleraürülékek hatásáról az állatokra (Orvosi Hetilap 1873, 34-40. sz.);
  • A mesterséges vesebántalmaknál előforduló hengeres képletekről (magántanári értekezés, Orvosi Hetilap 1874, 15-20. sz.);
  • A kórtan viszonya a többi természettudományokhoz (Orvosi Hetilap 1874, 8-12. sz.);
  • Kisérleti adatok a légző mozgások fulladás alatti lefolyásához (Orvosi Hetilap 1875, 49-59. sz.);
  • A dithiocyansavas káli és aethyl élettani hatásáról (Orvosi Hetilap, 1876);
  • Az 1876. évi kölcsöntanszerkiállítás Londonban (Orvosi Hetilap 1876);
  • A lélegzés méréséről (spirometria) a Lowne-féle «transportable spirometer» bemutatásával (Orvosi Hetilap 1876 és a kolozsvári Orvos-természettud. társulat Értesítőjében);
  • A gelsemium sempervirens élettani hatásáról (Értesítő, 1877);
  • Apróbb közlemények a kolozsvári egyetem általános kór-, gyógy- és gyógyszertani intézetéből (Értesítő, 1877);
  • Adatok az emlősmagzat életszivósságához (Orv. Hetilap 1877, 23. sz.);
  • Némely gáznemü anyag hatása a légző mozgások fulladás alatti lefolyására;
  • Adatok a paprika (Capsicum annuum) élettani hatásához (Orvos-természettud. társ. Értesítője, 1877 és Orvosi Hetilap 1878, 10. sz.);
  • Telephonszerkezetü magneto-inductor idegizomizgatásokra (Orvos-természettud. társ. Értesítő, 1878 és Orvosi Hetilap 1878);
  • A hallóerő meghatározása telephonnal;
  • Megjegyzések a jodoform élettani hatásához (1878);
  • Közlemények a kolozsvári kir. tud. egyetem általános kór- és gyógyszertani intézetéből;
  • Az arczidegkiirtás után keletkező szembeli változásokról;
  • Módszer a hallóerőnek telephonnal való meghatározására (Orvos-term.-tud. társulat Értesítője 1879, II. füzet);
  • Észrevételek a jodoform élettani hatására és szervezetbeli átváltozásaira vonatkozólag (Orvosi Hetilap 1879, 43-51. sz.);
  • Előleges jelentés a szemtekerezgésre (Nystagmus) vonatkozó vizsgálatokról;
  • Az akaratlan együttjáró kétoldali szemmozgások idegmechanismusáról (bemutattatott a m. tud. akadémia 1880. április 19-ei ülésén);
  • Módszertani észrevételek az állatok végbélbeli hőmérséke meghatározásának módjairól és egy uj állatrögzítő módszerről, hőmérséki meghatározásokkal járó vivisectiókhoz (Orvosi Hetilap 1880, 31-34. sz.);
  • Néhány alkaloid hatása a test hőmérsékére (Orv. Hetilap 1880);
  • Az associált szemmozgások idegmechanismusáról (1. közlemény az Akadémiai Értekezések X. kötetében, 18. sz. 1880, 2. közlemény u. o., XI. köt. 1881);
  • Néhány vegyi anyag hatása az associált szemmozgásokra (Orv.-természettud. társ. Értesítő, 1881);
  • A szédülés tüneményeinek igazi okáról fokozódott dobürbeli nyomásnál (Orvosi Hetilap 1882);
  • Az élettani módszertan ujabb irodalma Angol- és Németországban (Orvosi Hetilap 1876);
  • Folytatólagos adatok a szédülés tanához (Orvosi Hetilap 1882);
  • Smith Foods c. angol munkáját fordította, mely a Természettud. társulat könyvkiadványai között jelent meg;
  • Adatok a veszettség fertőző anyagának ismeretéhez (Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő, 1886);
  • Egy ujabb acusticus reflextüneményről (1886);
  • Jelentés a veszettségre vonatkozó vizsgálatok jelen állásáról (Akad. III. oszt. ülés, 1886);
  • Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál (1886);
  • A budapesti és párisi fix veszettség-virus összehasonlítása (Akadémiai Ért., 1887);
  • Közlemények a budapesti általános kór- és gyógytani intézetből (1887)
  • A veszettség gyógyításáról (Budapest, 1889, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
  • Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Emlékezete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Högyes Endre sírja Budapesten. Kerepesi temető: Á. J. 44. Kopits János alkotása.

Nevét viseli Hajdúszoboszlón a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola.[1] Budapest IX. kerületében utcát neveztek el róla.[2] Szobra áll Hajdúszoboszlón a Rákóczi utcában a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola előkertjében.[3] A Magyar Zoonózis Társaság 2003-ban emlékplakettet alapított a magyar tudomány két olyan nagyságának emlékére, mint Hőgyes Endre és Aujeszky Aladár. Az emlékplakettet a humán egészségügy, vagy az állat-egészségügy területén tevékenykedő olyan személynek ítélik oda, akik elismert tevékenységet folytatnak a zoonózisok felismerésében, terápiájában, illetve az ellenük való védekezésben.[4]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Canadian coach McCrimon among 43 dead in russian plane crash (angol nyelven). tsn.ca. (Hozzáférés: 2010. október 7.)
  2. Hőgyes Endre utca irányítószám (magyar nyelven). budapest.iranyitoszam.org. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  3. Hőgyes Endre szobra (magyar nyelven). szoborlap.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  4. Hőgyes-Aujeszky–emlékplakett (magyar nyelven). library.univet.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

avagy hogyan hallgassuk a zenét?] (magyar nyelven). Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia. termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

  • Orvos-Természettudományi Értesítő (KOTT) , 1879 évfolyam,vol. IV. 90-102. oldal
  • T. Veress Éva, Sárközi Zsuzsa, Vörös Alpár: Az első beszéd hallásvizsgáló készülék, Erdélyi Múzeumi Füzetek,

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hőgyes Endre témájú médiaállományokat.
  • Krónika: Hőgyes Endre (magyar nyelven). sulinet.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • Hőgyes Endre (magyar nyelven). szoboszlokepeskonyve.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
  • Hőgyes Endre (angol nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • Névadónk:Hőgyes Endre (magyar nyelven). hogyes.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
  • Hőgyes Endre (magyar nyelven). História Tudásnaptár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)