Hőgyes Endre

Hőgyes Endre
Életrajzi adatok
Ismeretes mint	A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.
Nemzetiség	magyar
Született	Hajdúszoboszló 1847. november 30.
Elhunyt	Magyarország, Budapest 1906. szeptember 8. (58 évesen)
Pályafutása
Szakterület	orvostudomány,
Tudományos fokozat	egyetemi tanár
Akadémiai tagság	Magyar Tudományos Akadémia

Hőgyes Endre (Hajdúszoboszló, 1847. november 30. – Budapest, 1906. szeptember 8.) orvos, egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. A kísérleti orvostudomány kiemelkedő kutatója.

Élete

Hajdúszoboszlón született, édesapja Hőgyes András asztalosmester, édesanyja Futó Lídia. Az elemit a helyi református iskolában, a gimnáziumot szülővárosában és a debreceni főiskolán végezte. 1865-ben lépett orvosi pályára. 1870-ben a budapesti egyetemen avatták orvosdoktorrá, 1871-ben szerzett sebészdoktori oklevelet. A Rókus-kórházban mint segédorvos működött, majd Balogh Kálmán mellett volt tanársegéd. 1873-tól kísérleti kórtanból egyetemi magántanár lett. 1875-től Kolozsvárra az általános kór- és gyógytan rendes tanárává nevezték ki. Itt létrehozta az Orvos-természettudományi társulatot, mely előbb külön, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel egyesülve működött. 1883-ban a budapesti egyetemre az általános kór- és gyógytan nyilvános rendes tanárává nevezték ki. Kutatásai túlnyomó részben a kísérleti kórtan és élettan, részben pedig a gyógyszertan körébe tartoztak. 1886-tól haláláig az Orvosi Hetilap szerkesztője volt. A Magyar Tudományos Akadémia 1881-ben levelező, 1889-ben rendes tagjává választotta. 1889-ben az országos közegészségügyi tanács rendkívüli, 1891-től pedig rendes tagjává nevezték ki. 1889-től egyik alelnöke volt a természettudományi társulatnak. 1890-ben megalapította a Pasteur-intézetet és kórházat Magyarországon. A magyar orvosi könyvkiadó társulatnak 1883-1893 között volt titkára, 1894-től óta pedig elnöke. A budapesti királyi orvosegyletben a választmány tagja és a veszettség tanulmányozására kiküldött bizottságnak elnöke.

1887-ben bízta meg a törvényhozás és a kormány a veszettségellenes gyógyítási mód tanulmányozásával.

Az ő igazgatása alatt jött létre 1890. április 15-én a budapesti Pasteur-intézet. A budapesti egyetemen több éven át vizsgálati elnök, 1887-1892 között az orvosi kar jegyzője, az 1894-1895-ös tanévben pedig, mint az orvosi kar dékánja működött. Kiadótulajdonosa és szerkesztője volt az Orvosi Hetilapnak. Számos magyarul, németül és részben franciául közzétett tanulmánya – melyek közül a nagyobb terjedelműek a vese élet- és kórtanára, a fül ívjárataira, az asszociált szemmozgásokra, a hipnózis egyes tüneményeire és a veszettség gyógyítására vonatkoztak – nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi tudományos világ előtt is ismertté tették.

A Magyar Tudományos Akadémia 1890-ben a Marczibányi-jutalommal tüntette ki.

Kolozsvári munkássága

Hőgyes Endre 1875-től 1883-ig a kolozsvári Magyar Tudományegyetem orvosi szakán dolgozott. 1875. március 8-án kapott meghívást Kolozsvárra, ahol a nemrég alapított egyetemen egy fiatal és lelkes társaság tagja lett. Kollégája volt például Abt Antal, Koch Antal, Entz Géza és Brandt József. Hőgyes kezdeményezésére alakult meg a Kolozsvári Orvos-Természettudományi Társulat, amely eleinte külön, majd az Erdélyi Múzeum-Egyesülettel egyesülve működött tovább. E társulatnak célja az orvos és természettudományok művelése és a tagok közötti összetartás erősítése volt. A társaság gyűléseket, vitákat, tudományos és közérthető előadóesteket rendezett. A társulat elnöke Abt Antal lett, míg Hőgyes titkári tisztséget töltött be. A társulatnak volt egy negyedévente megjelenő tudományos folyóirata is (Orvos-Természettudományi Értesítő), mely az előadásokat, kutatásokat és a társulat többi tevékenységét közölte. Itt jelentek meg a hallásvizsgálatra vonatkozó cikkei. A lapnak Hőgyes Endre a főszerkesztője is volt.

Hőgyes Endre eredeti hallásvizsgáló készülékéről készült rajz az Orvos Természettudományi Értesítő alapján

Hőgyes hallásmérő készüléke

Hőgyes kolozsvári munkásságának egyik kiemelkedő eredménye volt, hogy a Alexander Graham Bell által 1878-ban megépített telefont már 1879-ben felhasználta, és halláserősség mérésére alkalmazta. Az általa készített készülék a világon az első audiométernek tekinthető. A két Bell-féle telefont összekötő többszálas huzalkörbe mellékágként csúszdát vagy Siemens-féle hidat kötött be. A beszélő a telefonban a hang által keltett áramot az elágazás segítségével bebocsáthatta vagy elzárhatta a hallgató telefonban. A hang erejét az ellenállásoknak köszönhetően fokozhatta, vagy csökkenthette. A méréseket úgy végezte, hogy megjegyezte a mellékágba beiktatott azon ellenállás nagyságát, amitől kezdve a hallgató észlelni kezdte a hangot. Így megkapta az alany fülérzékenységének alsó határát a Siemens-féle híd egységében mérve. E szerkezet volt az előhírnöke a Nobel-díjas Békésy György audiometriai vizsgálatainak.

Tudományos dolgozatai

• Kisérletek és észleletek a cantharidin élettani hatásáról;
• Az ondószálcsák behatolásáról a fiatal sejtek protoplazmájába;
• Adatok a vese élet- és kórtanához;
• Előleges közlemény a vese kanyargó csatornái és Malpighitestecsei hámfedezetének kóros változásairól (Orvosi Hetilap 1872, 31. sz.);
• A vese szereplése az anyagforgalomban (Természettud. Közlöny, 1872);
• A vese vérkeringési viszonyairól (1873);
• Cohn kisérletei és a táplálkozási önállóság a vesevelő állományában (Orvosi Hetilap 1873, 11. sz.);
• A felbontott vér hatásáról az állati szervezetre (Természettud. Közl. 1873, jún.);
• A Bunsen-féle szivó fuvóról (Wassertrommelgebläse), mint mesterséges légzési készülékről a légvételi elégtelenségek kiegyenlítésére (Természettud. Közl. 1873, jul. és Orvosi Hetilap 1874, 7. sz.);
• Kisérleti töredékek a choleraürülékek hatásáról az állatokra (Orvosi Hetilap 1873, 34-40. sz.);
• A mesterséges vesebántalmaknál előforduló hengeres képletekről (magántanári értekezés, Orvosi Hetilap 1874, 15-20. sz.);
• A kórtan viszonya a többi természettudományokhoz (Orvosi Hetilap 1874, 8-12. sz.);
• Kisérleti adatok a légző mozgások fulladás alatti lefolyásához (Orvosi Hetilap 1875, 49-59. sz.);
• A dithiocyansavas káli és aethyl élettani hatásáról (Orvosi Hetilap, 1876);
• Az 1876. évi kölcsöntanszerkiállítás Londonban (Orvosi Hetilap 1876);
• A lélegzés méréséről (spirometria) a Lowne-féle «transportable spirometer» bemutatásával (Orvosi Hetilap 1876 és a kolozsvári Orvos-természettud. társulat Értesítőjében);
• A gelsemium sempervirens élettani hatásáról (Értesítő, 1877);
• Apróbb közlemények a kolozsvári egyetem általános kór-, gyógy- és gyógyszertani intézetéből (Értesítő, 1877);
• Adatok az emlősmagzat életszivósságához (Orv. Hetilap 1877, 23. sz.);
• Némely gáznemü anyag hatása a légző mozgások fulladás alatti lefolyására;
• Adatok a paprika (Capsicum annuum) élettani hatásához (Orvos-természettud. társ. Értesítője, 1877 és Orvosi Hetilap 1878, 10. sz.);
• Telephonszerkezetü magneto-inductor idegizomizgatásokra (Orvos-természettud. társ. Értesítő, 1878 és Orvosi Hetilap 1878);
• A hallóerő meghatározása telephonnal;
• Megjegyzések a jodoform élettani hatásához (1878);
• Közlemények a kolozsvári kir. tud. egyetem általános kór- és gyógyszertani intézetéből;
• Az arczidegkiirtás után keletkező szembeli változásokról;
• Módszer a hallóerőnek telephonnal való meghatározására (Orvos-term.-tud. társulat Értesítője 1879, II. füzet);
• Észrevételek a jodoform élettani hatására és szervezetbeli átváltozásaira vonatkozólag (Orvosi Hetilap 1879, 43-51. sz.);
• Előleges jelentés a szemtekerezgésre (Nystagmus) vonatkozó vizsgálatokról;
• Az akaratlan együttjáró kétoldali szemmozgások idegmechanismusáról (bemutattatott a m. tud. akadémia 1880. április 19-ei ülésén);
• Módszertani észrevételek az állatok végbélbeli hőmérséke meghatározásának módjairól és egy uj állatrögzítő módszerről, hőmérséki meghatározásokkal járó vivisectiókhoz (Orvosi Hetilap 1880, 31-34. sz.);
• Néhány alkaloid hatása a test hőmérsékére (Orv. Hetilap 1880);
• Az associált szemmozgások idegmechanismusáról (1. közlemény az Akadémiai Értekezések X. kötetében, 18. sz. 1880, 2. közlemény u. o., XI. köt. 1881);
• Néhány vegyi anyag hatása az associált szemmozgásokra (Orv.-természettud. társ. Értesítő, 1881);
• A szédülés tüneményeinek igazi okáról fokozódott dobürbeli nyomásnál (Orvosi Hetilap 1882);
• Az élettani módszertan ujabb irodalma Angol- és Németországban (Orvosi Hetilap 1876);
• Folytatólagos adatok a szédülés tanához (Orvosi Hetilap 1882);
• Smith Foods c. angol munkáját fordította, mely a Természettud. társulat könyvkiadványai között jelent meg;
• Adatok a veszettség fertőző anyagának ismeretéhez (Magyar Tudományos Akadémiai Értesítő, 1886);
• Egy ujabb acusticus reflextüneményről (1886);
• Jelentés a veszettségre vonatkozó vizsgálatok jelen állásáról (Akad. III. oszt. ülés, 1886);
• Nystagmus és associált szemmozgáskisérletek hystero-epileptikáknál (1886);
• A budapesti és párisi fix veszettség-virus összehasonlítása (Akadémiai Ért., 1887);
• Közlemények a budapesti általános kór- és gyógytani intézetből (1887)
• A veszettség gyógyításáról (Budapest, 1889, az MTA nagyjutalmát kapta érte)
• Emlékkönyv a budapesti királyi magyar Tudomány Egyetem Orvosi Karának múltjáról és jelenéről (Budapest, 1896)

Emlékezete

Högyes Endre sírja Budapesten. Kerepesi temető: Á. J. 44. Kopits János alkotása.

Nevét viseli Hajdúszoboszlón a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola. Budapest IX. kerületében utcát neveztek el róla. Szobra áll Hajdúszoboszlón a Rákóczi utcában a Hőgyes Endre Gimnázium és Szakközépiskola előkertjében. A Magyar Zoonózis Társaság 2003-ban emlékplakettet alapított a magyar tudomány két olyan nagyságának emlékére, mint Hőgyes Endre és Aujeszky Aladár. Az emlékplakettet a humán egészségügy, vagy az állat-egészségügy területén tevékenykedő olyan személynek ítélik oda, akik elismert tevékenységet folytatnak a zoonózisok felismerésében, terápiájában, illetve az ellenük való védekezésben.

Források

• Magyar életrajzi lexikon I. (A–K). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1967. 753. o. Online hozzáférés
• Karasszon Dénes: Hőgyes Endre. In: Magyar tudóslexikon A-tól Zs-ig. Főszerk. Nagy Ferenc. Budapest: Better; MTESZ; OMIKK. 1997. 396-397. o. ISBN 963-85433-5-3
• Deritei Dávid–Fodor Norbert: [http://www.termeszetvilaga.hu/szamok/tv2009/tv0909/zaj.html A zajszennyezés hatása a fiatalokra,

avagy hogyan hallgassuk a zenét?] (magyar nyelven). Apáczai Csere János Elméleti Líceum, Kolozsvár, Románia. termeszetvilaga.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)

• Orvos-Természettudományi Értesítő (KOTT) , 1879 évfolyam,vol. IV. 90-102. oldal
• T. Veress Éva, Sárközi Zsuzsa, Vörös Alpár: Az első beszéd hallásvizsgáló készülék, Erdélyi Múzeumi Füzetek,

További információk

• Krónika: Hőgyes Endre (magyar nyelven). sulinet.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• Hőgyes Endre (magyar nyelven). szoboszlokepeskonyve.hu. (Hozzáférés: 2012. szeptember 7.)
• Hőgyes Endre (angol nyelven). omikk.bme.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• Névadónk:Hőgyes Endre (magyar nyelven). hogyes.hu. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)
• Hőgyes Endre (magyar nyelven). História Tudásnaptár. (Hozzáférés: 2011. szeptember 7.)