Kódváltás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

"A nyelvek közötti váltást, illetőleg válogatást hívják kódváltásnak." (KISS 2002: 210)

A kódváltás két nyelvnek vagy nyelvváltozatnak a változó használata egy megnyilatkozáson belül vagy egyazon beszédaktusban. A kódváltás nemcsak két nyelvnek az alternatív használatát jelenti, hanem az azonnyelvi változatoknak, például különböző nyelvjárásoknak vagy a köznyelvnek s valamely nyelvjárásnak a váltakozó használatát is.
Kód alatt jelen esetben egy olyan rendszer értendő, amelyet két vagy több fél közötti kommunikációra használnak.

A kódváltás fajtái[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kódváltásnak két fajtája van:

  • Kontextuális kódváltás: a beszélő nyelvi ismereteitől, a két nyelvben való jártasságától, a két nyelvhez fűződő attitűdjeitől irányított kódváltás.
  • Szituatív kódváltás: a mindenkori kommunikációs helyzet nem nyelvi körülményeitől, tehát külső okoktól (például a beszédhelyzet megváltozása, a beszédtéma, a partner vagy partnerek cserélődése) meghatározott kódváltás.

A kódváltásnak bizonyos kutatások és megközelítések szerint ennél több fajtájáról is beszélhetünk.
Navracsics (2000) kutatásai szerint a kódváltás jelensége több szinten fordul elő: eszerint beszélhetünk fonetikai/fonológiai, morfológiai, lexikai és szintaktikai szintekről.
Poplack (1988) szerint a nyelvi kódváltás tuatossága függvényében lehet jelöletlen vagy jelzett kódváltás, míg megnyilatkozási színtere alapján mondaton belüli, mondatok közötti és mondaton kívüli kódváltás.
Wardhaugh (2002) a beszédkontextus sajátosságaira alapozva a „helyzetnek megfelelő” valamint a „metaforikus” kódváltás kategóriáit különíti el. A helyzethez való alkalmazkodás olyan kódváltásokra vonatkozik, amelyekben a beszélő csakis a kontextus és nem a beszédszándék vagy a téma szerint választja ki a nyelvi kódot. A metaforikus kódváltásnak érzelmi háttere van, mert a nyelv kiválasztása és a váltás egyéni színezetet ad a beszélő szándékának.

A kódváltás típusai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A megnyilatkozásban elfoglalt helye szerint három típust szoktak megkülönböztetni a kódváltások esetén:

  • Mondaton kívüli kódváltás: minimális szintaktikai kötöttségekkel jár, így egynyelvű megnyilatkozásokba számos ponton beépíthető anélkül, hogy szintaktikai szabályokat sértene meg.
  • Mondatok közötti kódváltás: ez a váltás tagmondathatáron vagy mondathatáron jelenik meg, néha beszélőváltáskor, ez már nagyobb nyelvi magabiztosságot követel meg második nyelven a beszélőktől.
  • Mondaton belüli: ez a legproblémásabb típus, itt fordul elő az, hogy a beszélő az egyik vagy a másik nyelv szabályai ellen „vét”. Ennél a típusnál a beszélők mindkét nyelvet magasabb szinten ismerik. Ebben az esetben nehéz eldönteni, hogy a mondaton belül megjelenő másik nyelv lexikai elemei kölcsönzésnek vagy kódváltásnak felelnek-e meg.

A kódváltás okai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kódváltás oka lehet például a nyelvtudás foka: a kódváltó azt a nyelvet választja, részesíti előnyben, amelyiket jobban ismeri (ez a nyelv az úgynevezett preferált nyelv). Szerepet játszhat a kódváltásban a nyelvhez való viszonyulás. A valamely okból negatív megítélésű nyelvet ritkábban választja a beszélő, mint azt, amelyhez pozitív a viszonya.

Kódváltás és más nyelvi jelenségek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A kódváltás jelensége nem azonosítható a nyelvkeveréssel, ugyanis a nyelvkeverés nagy mértékben függ a nyelvi tudás minőségétől és annak hiányosságaitól. Ez a jelenség azt takarja, hogy a beszélő egy nyelv elemeit már elsajátította az egyik nyelven, de a másikon még nem, akkor a rendelkezésére álló változatot fogja használni. Többnyelvűség esetén a kódváltás a nyelvi kapcsolatok tükrözője lehet, az alapnyelv többször is változhat a téma, a szituáció, vagy a beszédben résztvevők kommunikációs céljainak megfelelően.

Források:[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kiss Jenő: Társadalom és nyelvhasználat, Nemzeti Tankönyviadó, Bp., 2002. 210-211. o.
  • Navracsics Judit: A kétnyelvű gyermek. Corvina, Budapest. 2000.
  • Poplack, S. (1988): Contrasting patterns of codeswitching in two communities. In: Heller, M. (szerk): Poplack, S. (1988): Contrasting patterns of codeswitching in two communities. In: Heller, M. (szerk): Amsterdam.
  • Tódor Erika Mária: A kódváltás és az asszimetrikus kétnyelvűség pedagógiai összefüggései, Magyar Pedagógia, 105. évf. 1. szám. 2005. 41–58. o.
  • Wardhaugh, R.: Szociolingvisztika. Osiris, Budapest. 2002.