Áldozati ünnep

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Arab
عيد الأضحى
Tudományos átirat
ʿĪd al-'Aḍḥā
Fordítás
az áldozat ünnepe
ʿĪd al-'Aḍḥā
Alternatív neve Áldozati Ünnep
Típusa muszlim ünnep
Ideje az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napja

Az Íd al-Adhá, törökül Kurban bayramı (jelentése: áldozati ünnep) az iszlám világ egyik fontos ünnepe, melyet annak az emlékére tartanak, hogy Ábrahám kész volt feláldozni fiát Istennek.

Időpontja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hagyományosan az áldozati ünnepet az iszlám holdnaptár utolsó hónapjának tizedik napján tartják, körülbelül hetven nappal a Ramadán, és közvetlenül a haddzs (a muszlimok éves Mekkába történő zarándoklata) után. Az ünnep négy-öt napig tart. Az iszlám holdnaptár és a Gergely-naptár közötti különbségekből adódóan az ünnep időpontja évről évre változik.

Kezdete

Szokások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az áldozati ünnepen a muszlimok legjobb ruhájukba öltöznek és imádkoznak a mecsetekben. Aki megteheti, az áldozatot mutat be Allahnak: általában bárányt ölnek le, húsát pedig szétosztják (bárányon kívül az áldozati állat lehet még tehén, kecske és teve is). Az áldozati állatnak bizonyos életkori és minőségbeli követelményeknek kell megfelelnie, másképp nem áldozható fel. Az állat levágásakor imát mondanak:

Isten nevében بسم الله bi-smi l-Lāh biszmilláh
És Isten a leghatalmasabb والله أكبر w-al-Lāhu 'akbar v-Alláhu akbar
Istenem, ez tőled, s neked (van) اللهم إن هذا منك ولك al-Lāhumma, 'inna hāḏā minka wa lika Alláhumma, inna hádzá minka va lika
Ó, Istenem, fogadd el tőlem! اللهم تقبل مني al-Lāhumma, tuqbil minnī Alláhumma, tukbil minní

Más elnevezések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az ünnep további elnevezései:

Ázsiában:

Európában:

Viták[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az iszlám szerint Ábrahám Izmael nevű fiát volt kész feláldozni Istennek, míg a Biblia szerint Izsákot.

És monda: Vedd a te fiadat, ama te egyetlenegyedet, a kit szeretsz, Izsákot, és menj el Mórijának földére, és áldozd meg ott égő áldozatul a hegyek közűl egyen, a melyet mondándok néked.
(Károli Gáspár fordítása)[1]

Bár a Genesis könyve Izsákot nevezi meg, a muszlimok szerint a kulcsszó az „egyetlen” fiú: Izsák Ábrahám másodszülöttje volt, tehát az „egyetlen fiú” elnevezés Ábrahám elsőszülöttjére, Izmaelre utal, akit az arabok ősének tartanak. Egyes nézetek szerint Izsák nevét később, helytelenül szúrták bele a szövegbe (a Koránban nincs megadva a fiú neve).[2]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]