Csáb

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Csáb (Čebovce)
Csáb Ortsansicht 2.JPG
Csáb látképe templommal
Csáb címere
Csáb címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Nagykürtösi
Turisztikai régió Hont-Nógrád
Rang község
Polgármester Ladislav Martin
Népesség
Teljes népesség 1063 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 66 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 225 m
Terület 16,21 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Csáb  (Szlovákia)
Csáb
Csáb
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 10′ 51″, k. h. 19° 13′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 51″, k. h. 19° 13′ 44″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Csáb (szlovákul: Čebovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nagykürtöstől 10 km-re délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Csáb látképe

A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Györgymárton-partalja nevű falurészen feküdt, ahol a régi pincék üregei és korabeli térgyak kerültek elő. A falu temploma valamikor a domb tetején állott. A régi falut 1241-ben a tatárok pusztították el, a lakosság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült. A falut 1272-ben "Chab" néven említik először, amikor a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes fiának Demeter ispának adta. Később századokon át a Balassák birtoka, akiknek kastélyuk is állt itt. A hagyomány szerint kastélyban Balassi Bálint is gyakran tartózkodott. A kastély még 1880-ban is állt, de később teljesen elpusztult. Mára nyoma sem maradt. 1715-ben malom és 68 háztartás volt a településen. A 18. században a falu birtokának egy részét a Zichy család szerezte meg. 1828-ban 112 házában 674 lakos élt. A 19. század közepén a faluban 8 urasági, 32 paraszti és 52 zsellérház állt. A 601 lakosból ekkor 587 magyar volt. A falu lakói favágással, fuvarozással, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.

Vályi András szerint "CSÁB. Cebovce. Magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nógrád Vármegyének szomszédságában, Kékkőtöl egy, és negyed rész mértföldnyire, határbéli földgye jó, legelője elég, fája mind a’ kétféle, termékeny szőlő hegye jó bort terem, első Osztálybéli." [2]

Fényes Elek szerint "Csáb, (Csabovcze), magyar falu, Hont vmgyében, ut. p. B. Gyarmathoz északra 1 1/2 mfd. 696 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Szőlőhegy. Vizimalom a Kürtös vizén. F. u. b. Balassa, gr. Zichy." [3]

A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Nógrád vármegyébe osztották be.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 575 lakosából 499 magyar, 43 szlovák, 6 német anyanyelvű és 27 csecsemő volt. 530 római katolikus, 30 evangélikus, 14 zsidó és 1 református lakosa volt.

1910-ben 774 lakosából 762 magyar, 12 szlovák nemzetiségű, ebből 738 római katolikus, 24 evangélikus, 11 zsidó és 1 református volt.

2001-ben 1056 lakosából 760 magyar és 285 szlovák volt.

2011-ben 1063 lakosából 704 magyar és 306 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült, késő barokk stílusban.
  • Nepomuki Szent János kőszobra, 1800-ból való.
  • A faluban sok szép népi építésű parasztház áll.
  • Homokkőbe vájt pincéi folyosószerű kiképzésűek.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáb témájú médiaállományokat.