Csáb
| Csáb (Čebovce) | |||
 |
|||
| Csáb látképe templommal | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Besztercebányai | ||
| Járás | Nagykürtösi | ||
| Turisztikai régió | Hont-Nógrád | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Ladislav Martin | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1063 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 66 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 225 m | ||
| Terület | 16,21 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Csáb
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48,1809°, k. h. 19,2288° | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Csáb (szlovákul Čebovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2011-ben 1063 lakosából 704 magyar és 306 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykürtöstől 10 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu területe a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban lakott volt. A falu eredetileg nem a mai helyén, hanem a Györgymárton-partalja nevű falurészen feküdt, ahol a régi pincék üregei és korabeli térgyak kerültek elő. A falu temploma valamikor a domb tetején állott. A régi falut 1241-ben a tatárok pusztították el, a lakosság a közeli erdőkbe, hegyekbe menekült. A falut 1272-ben "Chab" néven említik először, amikor a Hont-Pázmány nembeli Lampert comes fiának Demeter ispának adta. Később századokon át a Balassák birtoka, akiknek kastélyuk is állt itt. A hagyomány szerint kastélyban Balassi Bálint is gyakran tartózkodott. A kastély még 1880-ban is állt, de később teljesen elpusztult. Mára nyoma sem maradt. 1715-ben malom és 68 háztartás volt a településen. A 18. században a falu birtokának egy részét a Zichy család szerezte meg. 1828-ban 112 házában 674 lakos élt. A 19. század közepén a faluban 8 urasági, 32 paraszti és 52 zsellérház állt. A 601 lakosból ekkor 587 magyar volt. A falu lakói favágással, fuvarozással, földműveléssel, állattenyésztéssel foglalkoztak.
Vályi András szerint "CSÁB. Cebovce. Magyar, és tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Gróf Balassa Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nógrád Vármegyének szomszédságában, Kékkőtöl egy, és negyed rész mértföldnyire, határbéli földgye jó, legelője elég, fája mind a’ kétféle, termékeny szőlő hegye jó bort terem, első Osztálybéli." [2]
Fényes Elek szerint "Csáb, (Csabovcze), magyar falu, Hont vmgyében, ut. p. B. Gyarmathoz északra 1 1/2 mfd. 696 kath. lak. Kath. paroch. templom. Vendégfogadó. Szőlőhegy. Vizimalom a Kürtös vizén. F. u. b. Balassa, gr. Zichy." [3]
1910-ben 774, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Az első bécsi döntés alapján 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz került, ekkor Nógrád vármegyébe osztották be.
2001-ben 1056 lakosából 760 magyar és 285 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szűz Mária tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1768-ban épült, késő barokk stílusban.
- Nepomuki Szent János kőszobra, 1800-ból való.
- A faluban sok szép népi építésű parasztház áll.
- Homokkőbe vájt pincéi folyosószerű kiképzésűek.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1784-ben Szeder Fábián János bencés szerzetes, tudós tanár, néprajzi író.
- Itt született 1811-ben Hőnigh Ignác Zólyom vármegye főorvosa, orvosi szakíró.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
További információk [szerkesztés]
A Wikimédia Commons tartalmaz Csáb témájú médiaállományokat.- Községinfó
- Csáb Szlovákia térképén
- E-obce.sk
|
|||||||||||
