Palást (település)
| Palást (Plášťovce) | |||
 |
|||
| A palásti kastély | |||
|
|||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szlovákia |
||
| Kerület | Nyitrai | ||
| Járás | Lévai | ||
| Turisztikai régió | Ipolyság | ||
| Rang | község | ||
| Polgármester | Helység Anikó | ||
| Irányítószám | 935 82 | ||
| Körzethívószám | 036 | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 1638 fő (2011)[1] +/- | ||
| Népsűrűség | 32 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 147 m | ||
| Terület | 50,51 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 Palást
Pozíció Szlovákia térképén
|
|||
| é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 18° 58′ 40″ | |||
| Palást weboldala | |||
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |||
Palást (szlovákul Plášťovce) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsőpalást egyesítése. 2011-ben 1638 lakosából 1062 magyar és 555 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Ipolyságtól 10 km-re északra a Korpona bal partján fekszik.
Nevének eredete [szerkesztés]
A község neve a régi magyar Palást személynévből való.
Története [szerkesztés]
Palást területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült gazdag kerámialeletek és a környéken feltárt urnatemetők. Anonymus szerint amikor a honfoglaló magyarok az Ipoly vidékére értek e föld lakói a Zalán bolgár vezér uralma alá tartoztak. A falut "Plast" alakban 1156-ban említik először azon honti falvak jegyzékében, melyek dézsmáját Martirius esztergomi érsek átengedte a káptalannak II. Géza idejében [2]. A hagyomány szerint a falu ősi birtokosa a Palásthy család őse Bors II. Endre királlyal együtt harcolt a Szentföldön és 1217-ben királyi adományként kapta a birtokot. Palást a megyerendszer kialakulását követően királyi várbirtok volt, s mint ilyet II. András 1232-ben a zólyomi várispánsághoz csatolta. Később a honti váruradalom része volt. 1281-ben a mai kastéllyal átellenben állt a Palásthy család ősi kúriája, ebben az időben már jelentős település, melynek temploma is volt. 1342-ben a faluban vámszedőhely volt népessége egyre növekedett.
Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképén, a Tabula Hungariaen, amelyet feltehetően Lázár deák készített 1528 előtt a falu Palastiowitz alakban szerepel .[3] A legközelebbi feltüntetett települések még Sag és Egeg.
Határában zajlott 1552. augusztus 11-én az a csata, amelyben Hadim Ali budai pasa serege megfutamította az Erazmus Teuffel vezette birodalmi és spanyol katonákat. A csatának több ezer halálos áldozata volt és ezt követően megnyílt az út a törökök előtt az észak-magyarországi várak elfoglalására. A 19. században többek között a Coburg, a Nedeczky és az Ivánka családok voltak a község birtokosai.
Vályi András szerint "PALÁST. Plasovce. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura Palásti Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és több Urak; lakosai katolikusok, fekszik Szebeklébhez két mértföldnyire, határja jó, tulajdonságai külömbfélék, fája, réttye, legelője, ’s dohánnya is jó van, első osztálybéli." [4]
Fényes Elek szerint "Palást, magyar falu, Honth vmegyében, a Korpona völgyében, ut. p. Ipoly-Dághtól északra 2 mfd., 1044 kath., 96 evang. lak. Kath. paroch. templom. Rétje, erdeje, legelője igen sok, s azért sok juhot tenyészt. Bora becses. F. u. a Palásthy nemzetség s m t. " [5]
1910-ben 1 717, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.
1938 és 1945 között az I. bécsi döntés értelmében újra Magyarország része, majd 1945 után megint Csehszlovákiához került.
1945 után körülbelül 100 magyar családot Csehországba deportáltak, akik később hazatértek. Néhány családot és a plébánost pedig Magyarországra űzték a hatóságok.
2001-ben 1 735 lakosából 1 201 magyar és 498 szlovák volt.[6]
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült szecessziós stílusban. Építtető Palásthy Pál esztergomi püspök (1825 Magyarizsép-1899 Esztergom).
- Barokk Palásthy-kastélya 1730-ban épült, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Ma Palásthy Pálról elnevezett egyházi iskola van benne.
- A kastéllyal szemben a nagymagtár 19. századi épülete a régi Palásthy kúria helyén épült.
- A templomtól délre álló iskolát Palásthy Pál püspök építtette 1890-ben, ma néprajzi és egyháztörténeti gyűjtemény van benne.
- A Zmeskall-kúria 19. századi klasszicista épület.
- A Nedeczky-kúria szintén 19. századi késő klasszicista stílusú.
- Az Ivánka család kúriája is 19. századi klasszicista épület.
- Az egykori Vajda és Luka-kúriát mára már teljesen átalakították.
- A községnek tájjelegű múzeuma, gazdag népi hagyományai, népviselete van, régi népi építésű házaiból még jónéhány látható.
- A palásti csata színhelyén kápolna áll, emléktáblával.
Híres szülöttei [szerkesztés]
Itt született
- 1821-ben Palásthy Géza császári alkamarás, 48-as főhadnagy.
- 1854-ben Belányi Tivadar költő, pedagógus, nyelvész.
- 1855-ben Ivánka István költő, lapszerkesztő, politikus és gazdasági szakíró.
- 1870-ben Hoffmann János festőművész, rajztanár.
- 1929-ben Zsilka László lapszerkesztő, helytörténész.
- 1939-ben Zsilka Tibor nyelvész, műfordító, egyetemi tanár.
A község díszpolgárai [szerkesztés]
- Csáky Pál politikus (2002)
- Kiss László orvostörténész (2002)
- Palásthy György filmrendező (2002)
Testvértelepülések [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Palást hivatalos oldal
- Községinfó
- E-obce.sk
- PALÁSTI HONISMERETI TÁRSASÁG
- A Magyar Dudazenekar-Palásti dallamok
- A palásti Búzavirág Folklórcsoport felvételei
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Kép és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján
- ↑ *A Lázár térkép települései
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
- Zsilka László: Palástok Palástja.Palócia végvára. Palást., 1996
- Méry Margit: Szlovákiai magyar parasztviseletek, 2002, Pozsony, ISBN 80-89079-03-2, 167.-169. oldal - a palásti népviselet leírása képekkel
- Magyar Ilona, Magyar Mária: A palásti népviselet képeskönyve, 2008
- Csáky Károly: Fénykép és parasztkultúra (Egy nyelvhatár menti község néprajzi-fotoantropológiai vizsgálata), KT Könyv- és Lapkiadó Kft., Komárom, 2006, ISBN 80-8056-564-3
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
- Palócia végvára 850 Bašta Palócie, KT Könyv- és Lapkiadó, Komárom, 2006, ISBN 80-8056-520-1 Palást község történelmi olvasókönyve, szerkesztette Kiss László
|
|||||||||||
