Palást (település)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Palást (Plášťovce)
Kastielplast.jpg
A palásti kastély
Palást címere
Palást címere
Palást zászlaja
Palást zászlaja
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Ipolyság
Rang község
Polgármester Helység Anikó
Irányítószám 935 82
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1638 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 147 m
Terület 50,51 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Palást (Szlovákia)
Palást
Palást
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 18° 58′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 30″, k. h. 18° 58′ 40″
Palást weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info
Palásthy kastély- ma magyar tannnyelvű, egyházi iskola
Az Ivánka kúria ma cserkészház

Palást (szlovákul Plášťovce) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában. Alsó- és Felsőpalást egyesítése.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Ipolyságtól 10 km-re északra a Korpona bal partján fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Paláston 2013-ban a templomon építettek fészket a gólyák. Költésről nincs adat.[2]

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község neve a régi magyar Palást személynévből való.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Palást területén már a bronzkorban is éltek emberek, ezt bizonyítják az itt előkerült gazdag kerámialeletek és a környéken feltárt urnatemetők. Anonymus szerint amikor a honfoglaló magyarok az Ipoly vidékére értek e föld lakói a Zalán bolgár vezér uralma alá tartoztak. A falut "Plast" alakban 1156-ban említik először azon honti falvak jegyzékében, melyek dézsmáját Martirius esztergomi érsek átengedte a káptalannak II. Géza idejében [3]. A hagyomány szerint a falu ősi birtokosa a Palásthy család őse Bors II. Endre királlyal együtt harcolt a Szentföldön és 1217-ben királyi adományként kapta a birtokot. Palást a megyerendszer kialakulását követően királyi várbirtok volt, s mint ilyet II. András 1232-ben a zólyomi várispánsághoz csatolta. Később a honti váruradalom része volt. 1281-ben a mai kastéllyal átellenben állt a Palásthy család ősi kúriája, ebben az időben már jelentős település, melynek temploma is volt. 1342-ben a faluban vámszedőhely volt népessége egyre növekedett.

Magyarország első fennmaradt, nyomtatott térképén, a Tabula Hungariaen, amelyet feltehetően Lázár deák készített 1528 előtt a falu Palastiowitz alakban szerepel .[4] A legközelebbi feltüntetett települések még Sag és Egeg.

Határában zajlott 1552. augusztus 11-én az a csata, amelyben Hadim Ali budai pasa serege megfutamította az Erazmus Teuffel vezette birodalmi és spanyol katonákat. A csatának több ezer halálos áldozata volt és ezt követően megnyílt az út a törökök előtt az észak-magyarországi várak elfoglalására. A 19. században többek között a Coburg, a Nedeczky és az Ivánka családok voltak a község birtokosai.

Vályi András szerint "PALÁST. Plasovce. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura Palásti Uraság, a’ kinek kastéllyával díszesíttetik, és több Urak; lakosai katolikusok, fekszik Szebeklébhez két mértföldnyire, határja jó, tulajdonságai külömbfélék, fája, réttye, legelője, ’s dohánnya is jó van, első osztálybéli." [5]

Fényes Elek szerint "Palást, magyar falu, Honth vmegyében, a Korpona völgyében, ut. p. Ipoly-Dághtól északra 2 mfd., 1044 kath., 96 evang. lak. Kath. paroch. templom. Rétje, erdeje, legelője igen sok, s azért sok juhot tenyészt. Bora becses. F. u. a Palásthy nemzetség s m t. " [6]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott.

1938 és 1945 között az I. bécsi döntés értelmében újra Magyarország része, majd 1945 után megint Csehszlovákiához került.

1945 után körülbelül 100 magyar családot Csehországba deportáltak, akik később hazatértek. Néhány családot és a plébánost pedig Magyarországra űzték a hatóságok.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1 717, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 1 735 lakosából 1 201 magyar és 498 szlovák volt.[7]

2011-ben 1638 lakosából 1062 magyar és 555 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1898-ban épült szecessziós stílusban. Építtető Palásthy Pál esztergomi püspök (1825 Magyarizsép-1899 Esztergom).
  • Barokk Palásthy-kastélya 1730-ban épült, a 19. században klasszicista stílusban alakították át. Ma Palásthy Pálról elnevezett egyházi iskola van benne.
  • A kastéllyal szemben a nagymagtár 19. századi épülete a régi Palásthy kúria helyén épült.
  • A templomtól délre álló iskolát Palásthy Pál püspök építtette 1890-ben, ma néprajzi és egyháztörténeti gyűjtemény van benne.
  • A Zmeskall-kúria 19. századi klasszicista épület.
  • A Nedeczky-kúria szintén 19. századi késő klasszicista stílusú.
  • Az Ivánka család kúriája is 19. századi klasszicista épület. 1945 után óvoda, orvosi rendelő, könyvtár volt benne elhelyezve. 1994. óta a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség vezetőképző központja. [8]
  • Az egykori Vajda és Luka-kúriát mára már teljesen átalakították.
  • A községnek tájjelegű múzeuma, gazdag népi hagyományai, népviselete van, régi népi építésű házaiból még jó néhány látható.
  • A palásti csata színhelyén kápolna áll, emléktáblával.

Híres szülöttei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Itt született

  • 1821-ben Palásthy Géza császári alkamarás, 48-as főhadnagy.
  • 1854-ben Belányi Tivadar költő, pedagógus, nyelvész.
  • 1855-ben Ivánka István költő, lapszerkesztő, politikus és gazdasági szakíró.
  • 1870-ben Hoffmann János festőművész, rajztanár.
  • 1929-ben Zsilka László lapszerkesztő, helytörténész.
  • 1939-ben Zsilka Tibor nyelvész, műfordító, egyetemi tanár.

A község díszpolgárai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Testvértelepülések[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Zsilka László: Palástok Palástja.Palócia végvára. Palást., 1996
  • Méry Margit: Szlovákiai magyar parasztviseletek, 2002, Pozsony, ISBN 80-89079-03-2, 167.-169. oldal - a palásti népviselet leírása képekkel
  • Magyar Ilona, Magyar Mária: A palásti népviselet képeskönyve, 2008
  • Csáky Károly: Fénykép és parasztkultúra (Egy nyelvhatár menti község néprajzi-fotoantropológiai vizsgálata), KT Könyv- és Lapkiadó Kft., Komárom, 2006, ISBN 80-8056-564-3
  • Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1]
  • Palócia végvára 850 Bašta Palócie, KT Könyv- és Lapkiadó, Komárom, 2006, ISBN 80-8056-520-1 Palást község történelmi olvasókönyve, szerkesztette Kiss László

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Palást (település) témájú médiaállományokat.
Plášťovce-panorama 1.jpg