Kiscsalomja
| Kiscsalomja (Malá Čalomija) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Nagykürtösi |
| Turisztikai régió | Nógrád (Szlovákia) |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1342 |
| Polgármester | Miroslav Hlačok |
| Irányítószám | 991 09 |
| Körzethívószám | 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 209 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 23 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 140 m |
| Terület | 8,91 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kiscsalomja
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 05′ 06″, k. h. 19° 13′ 49″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kiscsalomja (szlovákul Malá Čalomija) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Nagykürtösi járásban. 2011-ben 209 lakosából 172 szlovák és 33 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Nagykürtöstől 25 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu területe már a kőkörszakban is lakott volt, majd a korai vaskorban a hallstatti kultúra népe élt itt. Lakott volt a római korban és a 8. században is. 1247-ben említi először oklevél "Kyschalamiya" néven. 1303-ban a falu területét Miklós fia Miklós a Kiscsalomjai család őse szerezte meg. A 15. században területén a huszitáknak volt táboruk. A falu a 16. században elnéptelenedett és Kóvári-szög néven 1694-ig puszta volt. Ekkor a Luby és Lenkey család telepedett meg a faluban, akikhez újabbak csatlakoztak. 1715-ben 6 háztartása volt. Evangélikus fatemplomát 1752-ben karhatalommal rombolták le és csak 1784-ben építhettek újat helyette. A 19. században a Tihanyi, Balczár és Pajor családnak voltak a községben nagyobb birtokai. 1828-ban 107 házában 642 lakos élt, akik mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1910-ben 297, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák , kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. 1938 és 1944 között Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 248 lakosából 210 szlovák és 35 magyar volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Evangélikus temploma 1884-ben épült neoklaszicista stílusban.
- A neoklasszicista lelkészlak 1850-ben épült.
- A Kondor-kúria a 20. század elején épült.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt volt lelkész 1789-től haláláig Lehocky Dániel (1759–1841) egyházi író, pedagógus. A lelkészlakon emléktáblája áll.
- Itt élt és alkotott Pajor István (1821–1889) költő, szerkesztő, néprajzi gyűjtő
Források [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
