Alsószemeréd
| Alsószemeréd | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Turisztikai régió | Hont-Ipolymente |
| Rang | község |
| Polgármester | Vendelín Balázs |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 506 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 43 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 174 m |
| Terület | 11,86 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószemeréd
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószemeréd, (szlovákul Dolné Semerovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 499 lakosából 296 magyar, 101 cigány és 93 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Története
A község területe már a kőkorszakban is lakott volt. A régészeti leletek alapján a vonaldíszes kerámia és a zselízi csoport embere lakhatott ezen a vidéken. A kora bronzkorból a hévmagyarádi kultúra korhasztásos sírjait tárták fel. A Nagymorva Birodalom idején korai szláv település állhatott a helyén.
A mai település a 13. században keletkezett. 1353-ban Zemered néven említik először. Neve a régi magyar Zemere személynévből származik. A későbbiekben 1403-ban "Alsouzemered", 1511-ben "Zemered Inferior" néven bukkan fel. A 13. század végén mint az ipolyviski vár tartozéka a gróf Cseszneky család, majd a Szemerédy család tulajdona volt. A falu kezdetben nem a mai helyén állt, hanem Felsőszemeréd közelében. Mai helyére 1715-ben került, amikor a régi települést a hadak vonulása miatt gyakran sanyargatták. Ekkor malom és 27 adózó háztartás volt a településen. A 19. század elején a Koháry , a Széchenyi, a Forgách, majd az Esterházy , végül a gróf Stainlein-Saalenstein család birtoka. 1828-ban 68 házában 409 lakosa élt. Lakói főként mezőgazdasággal, gyümölcstermesztéssel és szőlőtermesztéssel foglalkoztak, később a közeli nagybirtokokon dolgoztak.
Vályi András szerint "Alsó, Felső Szemeréd. Két Magyar falu Hont Várm. Alsónak földes Ura Gr. Koháry Uraság, amannak pedig több Urak; Felső az Alsónak filiája; lakosaik katolikusok, fekszenek Honthoz 2 mértföldnyire, a’ Selmetzi víz mellett; határbéli földgyeik jól termők, külömbféle vagyonnyaikat jó áron eladhattyák." [1]
Fényes Elek szerint "Szemeréd (Alsó), Szemerovcze, magyar falu, Honth vmegyében, Ipolysághoz nyugotra 4 mfd. 354 kath. lak. Kath. paroch. templom. Szép urasági kastély, és kert. Gazdag határja bővelkedik gabonával, borral, gyümölcscsel, fával; gr. Forgách birta, de mostanában megvette tőle gr. Eszterházy Józsefnő. " [2]
1910-ben 509, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945g között Magyarországhoz tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült neoklasszicista stílusban.
- A falu közepén álló kastélyt a Koháry család építtette barokk stílusban. 1883-ban akkori tulajdonosa Stainlein Leontin emelettel bővítette és az irgalmas rendi nővéreknek adta. 1948-ig kolostorként működött.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1853-ban Perger Lajos egyházi író.
- 1862 és 1874 között a falu papja volt Fábián János címzetes kanonok, egyházi író.
- 1874 és 1929 között volt a falu papja Viszolajszky Károly egyházi író, egyháztörténeti művei és zarándokútjairól útleírásai jelentek meg.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
