Garamlök, (szlovákul Lok) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 1015 lakosából 802 szlovák és 172 magyar volt. 2011-ben 1022 lakosából 851 szlovák, 131 magyar, 7 cigány, 2 cseh, 1 morva, 3 egyéb és 27 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Lévától 12 km-re délnyugatra fekszik.
1286-ban "Luk" néven említik először. 1388-tól Léva várának tartozéka. 1601-ben 44 ház állt a községben. 1828-ban 89 házában 589 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1904-ben nagy tűzvész pusztított a községben, melyben 104 ház leégett.
Vályi András szerint "LÖK. Magyar falu Bars Várm. földes Ura H. Eszterházy Uraság lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Nagy Kálnához nem meszsze, és annak filiája, határjában vagyon mind a’ két féle fája, szõleji tágasak, legelõje elég, földgye, réttye jó, kereskedésre könnyû módgya, Esztergomban, és a’ Dunán is. " [3]
Fényes Elek szerint "Lõk, magyar falu, Bars vmegyében: 260 kath., 323 ref., 40 evang. lak. Reform. anyatemplom. Tágas szõlõhegy. Erdõ. Sok gyümölcs. F. u. h. Eszterházy. Ut. posta Léva. " [4]
1910-ben 1166, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákia része lett, de 1938 és 1945 között ismét Magyarországhoz tartozott. A magyar lakosság nagy részét 1947-ben kitelepítették, helyükre szlovákok érkeztek.
|
|
|
A római katolikus templom
|
|
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal - 2011-es népszámlálás.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
Szlovákia
