Garamszőlős

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamszőlős (Rybník)
Kostol najsvatejsej trojice rybnik.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1075
Polgármester Imrich Králik
Irányítószám 935 23
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 1399 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 57 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 180 m
Terület 24,70 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamszőlős (Szlovákia)
Garamszőlős
Garamszőlős
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″Koordináták: é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszőlős, (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már i. e. 5000 évvel is éltek emberek. Ebből a korszakból cseréptöredékek és egy őskori kisméretű vár maradványai kerültek elő. Később kelták, kvádok, markomannok éltek ezen a vidéken. Az írott források szerint Marcus Aurelius római császár is erre vezette a kvádok elleni hadjáratát. A mai települést 1075-ben Sceulleus néven említik először. 1209-ben "Ceuleus", 1276-ban "Sewlus", 1277-ben "Zeules", 1312-ben "Zelus", 1312-ben "Selus" alakban szerepel az írott forrásokban. Bars várának és a garamszentbenedeki apátság uradalmához tartozott. Szlovák nevén csak 1525-ben szerepel először. 1534-ben 32 porta után adózott a település. 1541-ben az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka, mely 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség birtoka lett. 1601-ben plébánia, iskola és 131 ház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria volt. A 18. század óta nemesi község volt, első pecsétje 1720-ból való, ekkor 71 adózó háztartása volt. 1781-ben vásártartási jogot kapott. 1828-ban 134 házában 943 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1890-ben egy pusztító tűzvészben csaknem az egész falu elpusztult.

Vályi András szerint "Garam Szőlős. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, fekszik Barstól 3/4 mértföldnyire; határja jó, fája, makkja, bora van, piatza Báton, és Szent Benedeken." [2]

Fényes Elek szerint "Garan-Szőllős, (Ribnik), tót m. v. Bars vmegyében, közel a Garan bal partjához: 922 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fő gazdasága jó bort termő szőlőhegyében áll. Szép tölgyes erdeje van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva. " [3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1385, túlnyomórészt szlovák lakosa volt.

2001-ben 1403 lakosából 1372 szlovák volt.

2011-ben 1399 lakosából 1357 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszőlős témájú médiaállományokat.