Garamszőlős
| Garamszőlős (Rybník) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1075 |
| Polgármester | Imrich Králik |
| Irányítószám | 935 23 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 1399 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 57 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 180 m |
| Terület | 24,70 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamszőlős
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 17′ 33″, k. h. 18° 33′ 44″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamszőlős, (szlovákul Rybník) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 1399 lakosából 1357 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lévától 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint a község területén már i. e. 5000 évvvel is éltek emberek. Ebből a korszakból cseréptöredékek és egy őskori kisméretű vár maradványai kerültek elő. Később kelták, kvádok, markomannok éltek ezen a vidéken. Az írott források szerint Marcus Aurelius római császár is erre vezette a kvádok elleni hadjáratát. A mai települést 1075-ben Sceulleus néven említik először. 1209-ben "Ceuleus", 1276-ban "Sewlus", 1277-ben "Zeules", 1312-ben "Zelus", 1312-ben "Selus" alakban szerepel az írott forrásokban. Bars várának és a garamszentbenedeki apátság uradalmához tartozott. Szlovák nevén csak 1525-ben szerepel először. 1534-ben 32 porta után adózott a település. 1541-ben az esztergomi érsekségnek is volt itt birtoka, mely 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség birtoka lett. 1601-ben plébánia, iskola és 131 ház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria volt. A 18. század óta nemesi község volt, első pecsétje 1720-ból való, ekkor 71 adózó háztartása volt. 1781-ben vásártartási jogot kapott. 1828-ban 134 házában 943 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1831-ben kolerajárvány pusztított. 1890-ben egy pusztító tűzvészben csaknem az egész falu elpusztult.
Vályi András szerint "Garam Szõlõs. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, fekszik Barstól 3/4 mértföldnyire; határja jó, fája, makkja, bora van, piatza Báton, és Szent Benedeken." [2]
Fényes Elek szerint "Garan-Szõllõs, (Ribnik), tót m. v. Bars vmegyében, közel a Garan bal partjához: 922 kath. lak. Kath. paroch. templom. Fõ gazdasága jó bort termõ szõlõhegyében áll. Szép tölgyes erdeje van. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Léva. " [3]
1910-ben 1385, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
2001-ben 1403 lakosából 1372 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1771-ben épült klasszicista stílusban.
- A temetőben álló Szent József kápolnát a falu egykori birtokosa Mojzes István építtette.
- A szőlők között egy Szent Orbán kápolna is található.
- Az esztergomi érsekség egykori kastélya a 18. század második felében épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
