Fakóvezekény
| Fakóvezekény (Plavé Vozokany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1327 |
| Polgármester | Štefan Gemeri |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 900 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 39 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 166 m |
| Terület | 23,13 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Fakóvezekény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 03′ 13″, k. h. 18° 27′ 55″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Fakóvezekény, (szlovákul Plavé Vozokany, korábban Fako Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 900 lakosából 717 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lévától 28 km-re délnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint már a római korban barbár település állt a helyén. 1327-ben említik először "Wezeken" néven. 1339-ben "Wezekyn", 1470-ben "Fakovezeken" a neve az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemeseké, később a Váradi és Kelecsényi családoké, 1746-tól a Hunyadi, majd az Ordódy család birtoka. 1534-ben 6 portával adózott. A 17. század elején elpusztította a török, 1657-ben pedig hosszabb időre puszta lett. 1683-ban említik evangélikus iskoláját, melynek első tanára Laurentius János volt. A falu lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak, ekkor két malom és hét kovács is működött itt. 1720-ban malma és 21 adózója volt. 1828-ban 71 házában 481 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "Garam, és Fakó Vezekény. Két faluk Bars Várm. földes Uraik G. Eszterházy, és több Uraságok, fekszenek Zelízhez, és Csekéhez nem meszsze, mellynek filiáji; legelõjök van elég, földgyök, és réttyek termékeny, gyümöltsös kerrtyeik meglehetõsek, piatzok Báton, és Esztergomban van." [2]
Fényes Elek szerint "Vezekény (Fakó-), Bars m. tót falu, N. Sarlótól nyugotra 2 mfd., 130 kath., 356 evang. lak. Evang. anyatemplom. Határa dombos és termékeny, legelõje, fája, bora, gyümölcse bõven. F. u. többen. Ut. p. Léva." [3]
1910-ben 932, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. 1968-ig téglagyár működött a területén.
2001-ben 864 lakosából 841 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
