Aha
| Aha (Horný Ohaj) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Nyitrai |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | Verebély városrésze |
| Első írásos említés | 1265 |
| Polgármester | Tibor Tóth |
| Irányítószám | 952 01 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | ismeretlen +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Aha
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Aha (más néven Felsőaha, szlovákul Horný Ohaj) Verebély városrésze Szlovákiában, a Nyitrai kerületben, a Nyitrai járásban. 2001-ben Verebély 9493 lakosából 8857 szlovák és 445 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Nyitrától 20 km-re délkeletre a Zsitva bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A régészeti leletek tanúsága szerint a határában található Sirocsina-patak partján már a 11. – 13. században is éltek emberek. A mai települést 1265-ben az esztergomi érsekség birtokaként említik először. 1564-ben az adóösszeírás szerint 4 portáig adózott. 1570-ben 6 adózó háztartást jegyeztek fel a településen. 1599-ben a falut felégette a török, de a lakosság újjáépítette. 1618-ban újra elfoglalta a török és egészen kiűzéséig a hódoltság része volt. 1720-ban malmot, kocsmát, húskimérést és 36 adózót említenek a településen, melyben ekkor kovácsműhely is működött. Egyre nagyobb méreteket öltött a szőlőtermesztés. 1828-ban 95 házában 670 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal, szőlőműveléssel foglalkoztak. A községben 1852-ben épült az első iskola[1].
Vályi András szerint "AHA. totúl Ohaj. Elegyes tót falu Bars Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Verebélyi Uradalomban, közel a’ Városhoz helyheztettetve, határja síkos, jó, és termékeny, elegendő legelője saját határjában, szőlő hegyei bővelkednek gyümöltsös fákkal, tűzi fája elég, vad gyümöltsöknek szedéséböl is pénzt keresnek némellyek lakosai közzűl; helyben malma, terméseinek, ’s egyéb vagyonnyainak eladására alkalmatossága a’ Bánya, és szomszéd mező Városokban, melly nevezetes javakkal bővelkedvén, az első Osztályba helyheztettetett." [2]
Fényes Elek szerint "Aha, (Ohaj), magyar-tót falu, Bars vgyében, a Zsitva partján; 663 kath. lak. Van jó buzája, bora, gyümölcse, szénája, erdeje, vizimalma. F. u. az esztergomi érsek. Verebélyhez 1 1/4 mfd." [3]
Bars vármegye monográfiájában "Aha. Zsitvavölgyi magyar kisközség. Az oklevelek már 1265-ben említik. 1319-ben Tamás érsek kapja cserébe az esztergomi káptalantól, mely tehát a legrégibb ismert birtokosa. A verebélyi érseki székhez tartozott és egyike volt az 1618-ban a törököknek behódolt bars-megyei községeknek, a mikor az ide vonatkozó oklevelekben Acha alakban van megnevezve. Az 1657-iki összeirás 13 elpusztult telket talált itt. Lakosai róm. katholikusok, számuk 719, de templom nincs a faluban. A község postája, távirója és vasúti állomása Verebély." [4]
1910-ben 785, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig területe Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1975. január 1. óta Verebélyhez tartozik.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Szent Imre herceg tiszteletérw szentelt római katolikus temploma 1749-ben épült barokk stílusban. 1958-ban kereszthajóval bővítették.
- A szőlőhegy elején álló Szent Orbán-kápolnát 1867-ben építették. Legutóbb 1998-ban renoválták.
- A falu központjában álló haranglábat 1878-ban építették.
- A Néved felé vezető út mellett a 18. századból származó késő barokk stílusban készült képoszlop található.
- Másik képoszlopa a Néved és Tajnasári felé vezető utak kereszteződésénél áll, a 19. század első felében épült klasszicista stílusban.
- A volt iskola előtt álló kőből faragott Pieta-szoborcsoport 1854-ben készült.
- A Néved felé vezető út mellett 1848-ban Jókai Mihály egy kőkeresztet állíttatott, a helyi lakosok között élő szájhagyomány szerint vagy a magyar szabadságharc vagy valamilyen kisebb ütközet emlékére. Helyén a község lakosai 1990-ben új keresztet állíttattak.
[szerkesztés] Híres emberek
- Itt született 1937. január 18-án Jókai Mária néprajzkutató, pedagógus, a zoboralji falvak kutatója. Munkásságát 2009-ben a Magyar Királyi Szent László Lovagrend Lovagi Vaskeresztjével tisztelték meg.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- Jókai, M. - Motesíky, Á. - Reško, S. 1999 Felsőaha - Látnivalók. Honismereti Kiskönyvtár 106. Bratislava.
- ↑ Otomar Gergelyi 1965: Dejiny obcí okresu Nitra. Hlas Nitrianskeho okresu VI (XV), No. 30.
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
