Nagykoszmály
| Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) | |
 |
|
| Nagykoszmályi víztározó | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1322 |
| Polgármester | Margita Fialová |
| Irányítószám | 935 21 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 705 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 119 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 172 m |
| Terület | 5,92 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagykoszmály
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 18° 32′ 20″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagykoszmály, (szlovákul Veľké Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 705 lakosából 702 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lévától 8 km-re északnyugatra, a Garam bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
1322-ben említik először, ekkor tűnik fel oklevélben egy bizonyos Koszmályi András. Magát a falut 1337-ben Kozmal alakban említik először, majd 1372-ben Nagkozmal néven bukkan fel újra. Birtokosa 1362-től a Forgách család, majd az aranyosmaróti uradalom volt. 1534-ben 4 adózó portája volt. 1601-ben 45 ház állt a településen. 1618-ban felégette a török. Az 1664. évi török adóösszeírás szerint 43 adózó és 33 háztartás volt a településen. 1720-ban csak 23 adózója volt. 1828-ban 69 házában 445 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek.
Fényes Elek szerint "Nagy-Koszmály, Bars m. tót falu, a Garan bal partján: 461 kath. lak. Róna határja szép rétekkel, és szántóföldekkel bir. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva." [2]
Bars vármegye monográfiájában "Nagykoszmály, garammenti tót kisközség, 722 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan a Forgáchok voltak az urai, a kik a községet meg is erősítették, a miről egy 1362-iki oklevél tesz említést. Barsi kazár telepnek tartja. Tót 56neve különben tényleg Kozarócz volt, ha ugyan ebből kazár telepre lehet következtetni. Később a lévai vár tartozéka lett, de a XVIII. században a Migazziak birtokába került. 1618-ban a töröknek behódolt községek között van felemlítve. 1682 november hó 9-én itt táborozott Thököly Imre hadaival. Ma gróf Erdődy-Migazzi Imrénének van itt nagyobb birtoka, mely az aranyosmaróti hitbizományi uradalomhoz tartozik. Kath. temploma 1752-ben épült. Van postája, távirója és vasúti állomása." [3]
1910-ben 832, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
2001-ben 700 lakosából 699 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1752-ben épült barokk stílusban.
- Nagykoszmályi víztározó - 1988-ban volt kiépítve, a mohi atomerőmű számára biztosítja a vizet [4]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye
- ↑ Új Szó, 2011. január 5.
|
|||||||||||
