Jánosgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánosgyarmat (Janova Lehota)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Rang község
Első írásos említés 1487
Polgármester Božena Kováčová
Irányítószám 966 24
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 924 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 52 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 418 m
Terület 17,67 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Jánosgyarmat  (Szlovákia)
Jánosgyarmat
Jánosgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 18° 46′ 57″Koordináták: é. sz. 48° 39′ 30″, k. h. 18° 46′ 57″
Jánosgyarmat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosgyarmat (1890-ig Janó-Lehota, szlovákul: Janova Lehota, németül Drexlerhaj) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 924 lakosából 860 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamszentkereszttől 10 km-re északnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu a német betelepítések következtében jött létre a 1415. század fordulóján. Írott forrásban 1487-ben említik először "Drexlerhau" néven. 1570-ben "Noua Lehotta" néven szerepel. Az esztergomi érsekséghez tartozott, majd 1776-tól a besztercebányai püspökség faluja lett. 1601-ben plébánia, iskola és 91 ház állt a településen. 1715-ben malma, kocsmája és 51 háza volt. 1828-ban 142 házában 961 lakos élt. Lakói kőművesek, ácsok, bányászok voltak, ezen kívül főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint "János Lehota. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztecze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik a’ Sz. Kereszti Uradalomban, legelője van elég, makk termő erdeje is, fája tűzre, és épűletre, gyűmöltsös, és káposztás kertyei,’s réttyei termékenyek, malma helyben." [2]

Fényes Elek geográfiai szótárában "Lehota (Janó), Drexelhey, német f., Bars vgyében, Körmöczhöz 1 mfld. 961 kath. lak. Kath. paroch. templom. Gyümölcsös kertjei szépek, erdeje tágas, de földjei soványak. F. u. a beszterczei püspök. " [1]

1910-ben 2290, túlnyomórészt német lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

2001-ben 850 lakosából 797 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Jézus Szíve tiszteletére szentelt neogótikus római katolikus temploma a korábbi gótikus szentélyhez épült.
  • A falu felső szélén áll az 1867-ben épített, a Szeplőtelen Szűzanya tiszteletére szentelt kápolna.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]