Ladomérmindszent
| Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) | |
 |
|
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1335 |
| Polgármester | Vladimír Baran |
| Irányítószám | 965 01 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 827 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 73 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 262 m |
| Terület | 11,34 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Ladomérmindszent
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 18° 52′ 30″ | |
| Ladomérmindszent weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ladomérmindszent (szlovákul Ladomerská Vieska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamladomér és Garammindszent egyesítése. 2011-ben 827 lakosából 798 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Garamszentkereszttől 2 km-re délre fekszik.
Története[szerkesztés]
A Ladomér név pataknévként már 1075-ben felbukkan. A község valószínűleg 1253 előtt keletkezett. Első írásos említése 1335. január 9-én az esztergomi káptalan oklevelében történik, melyből kiderül hogy Lodomar a saskői váruradalom része volt. Veszka falu – a későbbi Garammindszent – a garamszentbenedeki apátság birtokán keletkezett, első említése 1352-ben történik. A falu azonban nyilvávalóan régebbi, hiszen templomát és plébániáját az 1332 és 1335 között felvett pápai tizedjegyzék már említi. 1538-tól az esztergomi káptalannak adózott, majd rövid ideig a királynak. 1601-ben Ladoméron 25 ház és Liptay család kúriája állt. Vieszkán iskola és 23 ház volt. 1607-ben Vieszkát Bocskai hajdúi felgyújtották. Lamodér legrégibb pecsétje 1643-ból való. A 17. század közepén Dóczy Zsigmond építtetett itt reneszánsz kastélyt. 1650-ben III. Ferdinánd Liptay Gáspár kérelmére Bécsben kelt oklevelében évi két vásárt engedélyez a településnek és oppidium rangjára emeli. A 17. század második felében a Liptayak ladoméri kastélya volt a saskői uradalom tényleges központja. Egy 1694-es feljegyzés szerint lakói főként szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A ladoméri Szentháromság templom 1705-ben épült. 1708. október 27-én a Saskő várát elfoglaló császári sereg felégette és szétlőtte a várat és az uradalom igazgatását a ladoméri kastélyba költöztették. 1720-ban Ladomérnak 16, Vieszkának 15 adózó portája volt. A 18. század közepén készült el a Mária-oszlop. Szlovák nyelvű római katolikus iskoláját 1778-ban alapították. 1828-ban Ladoméron 41 házban 266, Vieszkán 35 házban 236 lakos élt. 1850-től Vieszkán is háromosztályos népiskola indult, mely 1911-ig működött, amikor megalapították az állami iskolát. 1910-ben Garamladomérnak 357, Garammindszentnek 407, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1920-ban mindkét község Csehszlovákia része lett, majd 1922-ben közigazgatásilag a garamszentkereszti járáshoz csatolták. 1928-ban bővítették a garammindszenti templomot. A második világháború után a két település gyors fejlődésnek indult, 1946 és 1961 között 158 új ház épült. Az 1950-es évek végén a Garam bal partján kohászati kombinát épült és ipari övezet alakult ki. 1957-ben megépült a garammindszenti kultúrház. 1960. január 1-jén közigazgatási átszervezéssel egyesítették a két községet és az egyesített település a Ladomerská Vieska nevet kapta. 1971. december 1-jén közigazgatásilag Garamszentkereszthez csatolták. 1991. április 1-jén a község visszakapta önállóságát.
Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetõs termékenységû, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelõje szoros." [2]
"LADOMÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Viszkához közel, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]
Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz." [3]
"Ladomér, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszt mellett: 266 kath. lak. F. u. a Viczay nemzetség. Ut. p. Gyõr." [3]
2001-ben 798 lakosából 779 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
Garamladomér:
- Reneszánsz kastélyát a 17. században építették, a 19. század végén neobarokk stílusban építették át.
- A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1705-ben épült neobarokk stílusban.
- Barokk Mária-oszlopa 18. századi.
Garammindszent:
- Római katolikus temploma a 14. században épült gótikus stílusban. 1552-ben reneszánsz stílusban építették át. 1928-ban megújították. Legrégibb műemléke Dóczy Zsigmond sírköve 1647-ből.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ^ a b Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ^ a b Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
