Ladomérmindszent

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska)
Ladomerská Vieska.JPG
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Első írásos említés 1335
Polgármester Vladimír Baran
Irányítószám 965 01
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 827 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 73 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 262 m
Terület 11,34 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ladomérmindszent (Szlovákia)
Ladomérmindszent
Ladomérmindszent
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 18° 52′ 30″Koordináták: é. sz. 48° 34′ 30″, k. h. 18° 52′ 30″
Ladomérmindszent weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ladomérmindszent (szlovákul: Ladomerská Vieska) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Garamladomér és Garammindszent egyesítése. 2011-ben 827 lakosából 798 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamszentkereszttől 2 km-re délre fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Ladomér név pataknévként már 1075-ben felbukkan. A község valószínűleg 1253 előtt keletkezett. Első írásos említése 1335. január 9-én az esztergomi káptalan oklevelében történik, melyből kiderül hogy Lodomar a saskői váruradalom része volt. Veszka falu – a későbbi Garammindszent – a garamszentbenedeki apátság birtokán keletkezett, első említése 1352-ben történik. A falu azonban nyilvávalóan régebbi, hiszen templomát és plébániáját az 1332 és 1335 között felvett pápai tizedjegyzék már említi. 1538-tól az esztergomi káptalannak adózott, majd rövid ideig a királynak. 1601-ben Ladoméron 25 ház és Liptay család kúriája állt. Vieszkán iskola és 23 ház volt. 1607-ben Vieszkát Bocskai hajdúi felgyújtották. Lamodér legrégibb pecsétje 1643-ból való. A 17. század közepén Dóczy Zsigmond építtetett itt reneszánsz kastélyt. 1650-ben III. Ferdinánd Liptay Gáspár kérelmére Bécsben kelt oklevelében évi két vásárt engedélyez a településnek és oppidium rangjára emeli. A 17. század második felében a Liptayak ladoméri kastélya volt a saskői uradalom tényleges központja. Egy 1694-es feljegyzés szerint lakói főként szőlő- és gyümölcstermesztésből éltek. A ladoméri Szentháromság templom 1705-ben épült. 1708. október 27-én a Saskő várát elfoglaló császári sereg felégette és szétlőtte a várat és az uradalom igazgatását a ladoméri kastélyba költöztették. 1720-ban Ladomérnak 16, Vieszkának 15 adózó portája volt. A 18. század közepén készült el a Mária-oszlop. Szlovák nyelvű római katolikus iskoláját 1778-ban alapították. 1828-ban Ladoméron 41 házban 266, Vieszkán 35 házban 236 lakos élt. 1850-től Vieszkán is háromosztályos népiskola indult, mely 1911-ig működött, amikor megalapították az állami iskolát. 1910-ben Garamladomérnak 357, Garammindszentnek 407, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1920-ban mindkét község Csehszlovákia része lett, majd 1922-ben közigazgatásilag a garamszentkereszti járáshoz csatolták. 1928-ban bővítették a garammindszenti templomot. A második világháború után a két település gyors fejlődésnek indult, 1946 és 1961 között 158 új ház épült. Az 1950-es évek végén a Garam bal partján kohászati kombinát épült és ipari övezet alakult ki. 1957-ben megépült a garammindszenti kultúrház. 1960. január 1-jén közigazgatási átszervezéssel egyesítették a két községet és az egyesített település a Ladomerská Vieska nevet kapta. 1971. december 1-jén közigazgatásilag Garamszentkereszthez csatolták. 1991. április 1-jén a község visszakapta önállóságát.

Vályi András szerint "VIESZKA. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, fekszik F. Apátihoz, és Beczkóhoz nem meszsze; földgye síkos, és meglehetős termékenységű, komlója is terem, kereskedésre módgya Oszlányon, fája van, legelője szoros." [2]

"LADOMÉR. Magyar falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai külömbfélék, fekszik Viszkához közel, és annak filiája, határja jó, vagyonnyai külömbfélék." [2]

Fényes Elek szerint "Vieszka, Bars m. tót f. Sz. Kereszt mellett, 236 kath. lak. Kath. paroch. temp. Komlót és jó rozsot termeszt. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Selmecz." [3]

"Ladomér, tót falu, Bars vmegyében, Sz. Kereszt mellett: 266 kath. lak. F. u. a Viczay nemzetség. Ut. p. Győr." [3]

2001-ben 798 lakosából 779 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamladomér:

  • Reneszánsz kastélyát a 17. században építették, a 19. század végén neobarokk stílusban építették át.
  • A Szentháromság tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1705-ben épült neobarokk stílusban.
  • Barokk Mária-oszlopa 18. századi.

Garammindszent:

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]