Tormáskert

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Tormáskert (Nevoľné)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1571
PolgármesterŠtefan Henžel
Irányítószám967 01
Körzethívószám045
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség405 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség139 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság691 m
Terület3,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 16″, k. h. 18° 56′ 38″
Tormáskert weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Tormáskert témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tormáskert (1890-ig Nevolno, szlovákul: Nevoľné) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 5 km-re, délre fekszik.

Története[szerkesztés]

A település első írásos említése 1571-ben „Newolna" alakban történt, amikor az esztergomi érsekség birtokában állt. 1776-ban a besztercebányai püspökség megalapításával a püspökségé lett. A 16. században 2 portával adózott és volt egy malma is. 1601-ben 9 ház állt a településen. 1715-ben 7 adózója volt. 1828-ban 37 házában 217 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: „NEVOLNO. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, fekszik Jasztrabához közel, és annak filiája."[2]

Fényes Elek szerint: „Nevolno, tót falu, Bars vgyében, Körmöczhöz 3/4 mfd., 217 kath. lak. F. u. a beszterczei püspök."[3]

Bars vármegye monográfiája szerint: „Tormáskert, a körmöczbányai hegyekben fekvő tót kisközség, 276 róm. kath. vallású lakossal. Hajdan Nyewolno néven az esztergomi érsek birtoka, mely a beszterczebányai püspökség felállításával, annak tulajdonába ment át. Ekkor már Nevolno alakban van említve és így marad 1890-ig, a mikor a község nevét megmagyarosították. Temploma nincs. Postája, távirója és vasúti állomása Bartos."[4]

A trianoni diktátumig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

Lakói a háborút követően főként idénymunkákból éltek, ezen kívül faáru készítéssel, vászonszövéssel, takarókészítéssel foglalkoztak. Később Körmöcbánya, Garamszentkereszt és Zólyom üzemeiben dolgoztak.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 370, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.

2001-ben 425 lakosából 424 szlovák volt.

2011-ben 434 lakosából 418 szlovák volt.

Neves személyek[szerkesztés]

  • Itt született 1940-ben Rudolf Baláž szlovák katolikus pap, besztercebányai püspök.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája – A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky SamuSziklay János. Budapest: Országos Monográfia Társaság. 1896–1914.  elektronikus elérhetőség Bars vármegye.