Ókörmöcke

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ókörmöcke (Stará Kremnička)
Stará Kremnička - pohľad z Kamenice.JPG
Kilátás Ókörmöcke falura a Kamenica hegyről
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Első írásos említés 1442
Polgármester Stanislav Rigo
Irányítószám 965 01
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 1123 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 83 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 285 m
Terület 13,50 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Ókörmöcke (Szlovákia)
Ókörmöcke
Ókörmöcke
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 18° 53′ 15″Koordináták: é. sz. 48° 36′ 00″, k. h. 18° 53′ 15″
Ókörmöcke weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Ókörmöcke (szlovákul: Stará Kremnička, németül Alt-Kremnitz) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban, Körmöcbányától 12 km-re délre. 2011-ben 1123 lakosából 1070 szlovák volt.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu keletkezésének ideje nem ismert, de területén már a 9. században a Nagymorva Birodalom idején szláv település állt. A nyitrai püspökség birtokaihoz tartozott. Első írásos említése 1075-ben I. Géza királynak a garamszentbenedeki apátág részére kiadott alapítólevelében történik, melyben engedélyt ad az apátság birtokainak betelepítésére. A mai falu valószínűleg csak a 13. század második felében keletkezett. Első írásos említése 1442-ből származik. 1435-ben a husziták dúlták fel a falut. Ezután 1487-ben az esztergomi érsekség oklevelében bukkan fel. Ekkor az érsekség tulajdonát képező szentkereszti uradalom része volt. 1488-ban vámszedőhely működött a településen. 1536-ban malom és 9 adózó porta állt a településen. 1564-ben 5 és 1/4 adózó portája volt. 1571-ben "Kermyck" néven említik, ekkor 8 és 3/4 porta után adózott. 1601-ben malom és 35 ház állt a faluban. 1604-ben Bocskai hajdúi fosztották ki. A 17. század végén és a 18. század elején is gyakran szenvedett a kuruc és császári hadak pusztításaitól. 1720-ban malma, kocsmája és 22 adózó háztartása volt. 1776-tól a település a besztercebányai püspökség birtoka. 1828-ban 47 háza volt 311 lakossal, akik mezőgazdasággal, fuvarozással, idénymunkákkal foglalkoztak. 1849-ben Görgey Artúr serege vonult át a községen.

Vályi András szerint "Ó Kremnicska. Falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztertze bányai Püspökség, lakosai katolikusok, 455fekszik Körmötzbányához más fél mértföldnyire, fája mind a’ két féle van, makkja, gyűmöltsös, káposztás, és komlós kerttyei jók, keresettye a’ gubacs szedésből is van, legelője elég; a’ szomszéd Bánya Városokban könnyű módgyok van az el adásra." [2]

Fényes Elek szerint "Körmöcske (Ó), Bars m. tót falu, Sz. Kereszthez 1/2 mfld: 308 kath., 3 evang. lak. Van jó legelője, makkos erdeje, káposztás-, gyümölcsös-, komlóskertje. F. u. a beszterczei püspök." [3]

1910-ben 651, többségben szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

2001-ben 1027 lakosából 948 szlovák és 64 cigány volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Római katolikus temploma 1890-ben épült a 17. századi templom helyén.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]