Jánoshegy (település)
| Jánoshegy (Kremnické Bane) | |
| Jánoshegy temploma | |
| Közigazgatás | |
| Ország | |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1361 |
| Polgármester | Konrád Schwarz |
| Irányítószám | 966 35 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 263 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 754 m |
| Terület | 7,74 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
| Koordináták: é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″ | |
| é. sz. 48° 44′ 10″, k. h. 18° 54′ 24″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Jánoshegy (szlovákul Kremnické Bane, németül Johannesberg) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. Színesércbányászati központ (arany, ezüst). 2011-ben 263 lakosából 221 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Körmöcbányától 3 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
A falut a 12. és 13. században a környékre betelepült németek alapították a Körmöcbányai kamarához tartozó területen. Írott forrásban 1361-ben "Villa Johannis" néven említik először. Első bírója egy Johann nevű német telepes volt. A telepesek 1429-ben megváltották a községet a kamarától és adómentességet kaptak. Becslések szerint 1450-ben 125 lakosa volt. A 16. században lakói reformátusok lettek. A templom 1529 és 1673 között az új hit híveié volt. 1828-ban 80 házában 769 lakos élt. 1849-ben területén véres csata dúlt a magyar honvédsereg és a cári csapatok között. Lakói bányászattal és erdei munkákkal foglalkoztak.
Vályi András szerint "BERG. Nem nagy falu Bars Vármegyében, fekszik Körmöcz mellett magas helyen, földgye sovány, lakosai a’ Körmöczi bányákban laknak nagyobbára, és ott dolgoznak, ’s a’ közönséges adótól szabadok." [2]
Fényes Elek szerint "Berg, vagy Perk, német falu, Bars vgyében, Körmöcz határjában: 769 kath. lak. Kath. paroch. templom. Határa igen sovány; legelõje hasznos; bányákat mivel. F. u. Körmöcz városa." [3]
1910-ben 787, többségben német lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1945 után német lakosait erőszakkal kitelepítették, helyükre szlovákokat költöztettek.
2001-ben 250 lakosából 221 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt római katolikus temploma 13. századi eredetű. A 15. században gótikus stílusban átépítették és bővítették. A 16. században kora reneszánsz stílusú tabernákulumot építettek hozzá. Főoltára 1714-ben rokokó stílusban készült. 15. századi keresztelőmedencéje van. A templomot 1764. július 27-én József (a későbbi II. József) és öccse, Lipót főherceg (a későbbi II. Lipót császár) is meglátogatták.
- Szűz Mária tiszteletére szentelt kápolnája 1726-ban épült barokk stílusban, 1910-ben neogótikus stílusban építették át.
- A községben még látható néhány a 18. században épített bányászházakból.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||

