Jánosrét

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jánosrét (Lúčky)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásGaramszentkereszti
Rangközség
Első írásos említés1428
PolgármesterFrantišek Zajak
Irányítószám967 01
Körzethívószám048
Forgalmi rendszámZH
Népesség
Teljes népesség192 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség27 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság552 m
Terület8,24 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 41′ 48″, k. h. 18° 53′ 39″Koordináták: é. sz. 48° 41′ 48″, k. h. 18° 53′ 39″
Jánosrét weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Jánosrét témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Jánosrét (1890-ig Lucska, szlovákul: Lúčky (vagy Lúčkach pri Kremnici), németül: Honneshau) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.

Fekvése[szerkesztés]

Körmöcbányától 2 km-re, délnyugatra fekszik.

Története[szerkesztés]

1429-ben „Hannushaw" alakban említik először akkor, amikor Körmöcbánya városa megvásárolta a bányakamarától a települést. Később ismét a bányakamaráé lett. 1450-ben a becslések szerint mintegy 600-an lakták. 1601-ben 27 háza volt. 1828-ban 74 házában 796 lakos élt, akik bányászattal, mezőgazdasággal, csipkeveréssel foglalkoztak.

Fényes Elek geográfiai szótárában: „Lucska (Háneshey), német falu, Bars vármegyében, Körmöcz mellett: 587 kath., 151 evang. lak. Kath. paroch. templom. Sovány, köves határ. F. u. kamara."[1] Archiválva 2007. szeptember 27-i dátummal a Wayback Machine-ben

Bars vármegye monográfiája szerint: „Jánosrét, ugyancsak a körmöczbányai hegyek között fekvő német kisközség, 983 róm. kath. és ág. ev. lakossal. Hajdan irtványos község, melyet állítólag első német telepítvényese után Honnes-Haj-nak neveztek, azonban ugyanakkor már Lucska tót nevével is találkozunk. Zsigmond király e községet 1429-ben Körmöczbánya városnak adja zálogba és ekkor már németek is laknak itt, a mi azt bizonyítja, hogy nem tisztán német telep volt. Dűlő elnevezései: mint Galgensberg, Freiung, Sanct Johannisschacht, szintén nagyon régiek, ép úgy fémbányászata is. Határában 1601-ben a körmöcziek és a német katonaság között harcz volt. Kath. temploma Ipolyi szerint XV. századbeli és gótikus részletekkel bír. Érdekes a körmöczi Mayer János codexe 1478-ból, melyet itt őriznek. Az 1544-iki canonica visitatio is már mint régi templomot említi. A mult század elején a kincstár volt a birtokosa. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[2]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.

1945 után német lakosságát erőszakkal kitelepítették, a korábbi lakosságnak csak 5%-a maradt meg. Később a helyükre szlovákokat költöztettek.

Népessége[szerkesztés]

1910-ben 1099-en, túlnyomórészt német anyanyelvűek lakták.

2001-ben 207 lakosából 197 szlovák volt.

2011-ben 219 lakosából 199 szlovák volt.

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Római katolikus temploma 1487-ben épült késő gótikus stílusban. Később barokk stílusban átépítették, ekkor Szent Miklósnak szentelték. Innen került elő a felső-magyarországi késő gótikus szárnyasoltár-művészet két jelentős példánya, a Jánosréti mester festette Szent Miklós-főoltár és a Dorottya-oltár (mindkettő Magyar Nemzeti Galéria).
  • Eredetileg a település templomában volt az oltárkép, amelyet az 1400-as évek második felében alkotott a Jánosréti mesternek nevezett festő és ma Budapesten látható. [2]
  • Plébániája 1810-ben létesült klasszicista stílusban.
  • Evangélikus temploma 1823-ban épült, klasszicista stílusú.
  • Utikápolnája a 19. század végén készült neogótikus stílusban, barokk Pietával.

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 16.)

Külső hivatkozások[szerkesztés]

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Jánosrét&oldid=26897180”