Koszorús
| Koszorús (Kosorín) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1487 |
| Polgármester | Ľuboš Finka |
| Irányítószám | 966 24 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 429 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 366 m |
| Terület | 12,75 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Koszorús
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 39′ 00″, k. h. 18° 48′ 30″ | |
| Koszorús weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Koszorús (1890-ig Koszorin, szlovákul Kosorín) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 429 lakosából 400 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Garamszentkereszttől 10 km-re északnyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
1478-ban "Kozoery" néven említik először. 1570-ben "Kozeryn", 1571-ben "Kozewyn" néven szerepel az írott forrásokban. 1487-ben birtokosa az esztergomi érsekség volt, majd 1776-ban az akkor alapított besztercebányai püspökség faluja lett. 1534-ben 7 portája adózott. 1601-ben 30 háza volt. 1715-ben malom, kocsma és 28 adózó volt a településen. 1828-ban 60 házában 380 lakos élt, akik főként kőművességgel foglalkoztak. A faluban téglagyár is üzemelt.
Vályi András szerint "Elegyes falu Bars Várm. földes Ura a’ Besztercze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, fekszik Szlaszkának szomszédságában, és annak filiája, határja közép termékenységű, réttye, legelője meg lehetős, vagyonnyai középszerűek." [1]
Fényes Elek szerint "Koszorin, Bars m. tót falu, Sz.-Kereszthez északra 1/2 mfd. 380 kath. lak. Jó legelő. Terméketlen határ. F. u. a beszterczei püspök. Ut. p. Selmecz." [2]
1910-ben 489, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. Lakói főként Garamszentkereszt, Nyitrabánya és Privigye üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 412 lakosából 409 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
Szent László tiszteletére szentelt római katolikus temploma mai formájában 1926-ban a korábbi, 1800 és 1803 között készült klasszicista kápolna átépítésével épült.
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
