Felsőbesenyő
| Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1382 |
| Polgármester | Jozef Brhlík |
| Irányítószám | 966 11 (pošta Trnavá Hora) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 417 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 83 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 498 m |
| Terület | 5,04 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 23″, k. h. 19° 00′ 04″ | |
| Felsőbesenyő weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőbesenyő témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőbesenyő (1890-ig Dubrava, szlovákul: Hronská Dúbrava) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Garamszentkereszttől 10 km-re keletre, Zólyomtól 9 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik.
Története[szerkesztés]
1382-ben „Dubroua" néven említik először, majd 1464-ben „Bessenew" néven szerepel oklevélben. Saskő várának uradalmához tartozott. A 17. századtól a bányakamara tulajdona. 1534-ben malma és 5 portája állt. 1601-ben 31 adózó háza létezett. 1715-ben malma és 25 adózója volt, közülük 2 kézműves. 1828-ban 50 házában 316 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal és szénégetéssel foglalkoztak.
Borovszky monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Felsőbesenyő, jelentéktelen kis tót község, mely Zólyom vármegye határán fekszik. Azelőtt a saskői uradalomhoz tartozott és a kincstár tulajdonába ment át. Tót neve Dubrava volt. Említést érdemel, hogy a már Zólyom vármegyében fekvő Garamberzencze község vasúti állomása e községhez tartozik és még Barsban fekszik. Itt lép a Garam Bars vármegyébe. E községben nincs templom. Postája, távirója és vasúti állomása Garamberzencze. Lakosainak száma 411."[2]
A 19. század végén jelentősége megnőtt, mivel fontos vasúti csomópontba került. 1872-ben megépült a Zólyom-Ruttka vasútvonal, majd 1873-ban a Besztercebánya felé menő vonal, végül 1896-ban a Léva felé menő vonal is. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 453-an, többségében szlovák anyanyelvűek lakták, jelentős magyar kisebbséggel.
2001-ben 387 lakosából 363 szlovák volt.
2011-ben 417 lakosából 395 szlovák volt.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. június 27.)
Külső hivatkozások[szerkesztés]
A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne) |  | |
|
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerület-beli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
