Felsőzsadány
| Felsőzsadány (Horná Ždaňa) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1391 |
| Polgármester | Alena Bugárová |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 546 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 34 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 296 m |
| Terület | 16,27 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Felsőzsadány
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 34′ 07″, k. h. 18° 45′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőzsadány (1890-ig Felső-Zsdány, szlovákul Horná Ždaňa) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 546 lakosából 526 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Garamszentkereszttől 11 km-re nyugatra fekszik.
Története [szerkesztés]
Területén már a korai bronzkorban éltek emberek, ezt bizonyítják az i. e. 1100-tól 700-ig terjedő időszakból származő régészeti leletek. A mai falut 1391-ben "Sdan" alakban említik először, amikor Luxemburgi Zsigmond a revistye várához tartozó uradalmat László temesi ispánnak adja. Revistye uradalmához tartozott, majd a Dóczyak kihalása után a bányakamara tulajdona lett. Temploma a 16. század második felében épült. 1601-ben két kúriát említenek a településen, emellett uradalmi és papi malom, valamint 37 ház állt itt. A 17. század második felében már működött a falu egyházi iskolája. 1715-ben 38 adózója volt, közülük 6 kézműves. 1828-ban 48 házában 324 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, erdei munkákkal, szénégetéssel, kézművességgel foglalkoztak. A faluban két malom és fűrésztelep is működött.
1910-ben 526, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott. 1945-ben a partizánok támogatása miatt felgyújtották a németek, 35 ház égett le, a felnőtt férfi lakosságot koncentrációs táborba vitték. Földműves szövetkezete 1958-ban alakult, lakói részben itt, részben a környék városainak üzemeiben dolgoztak.
2001-ben 527 lakosából 516 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Simon és Júdás apostolok tiszteletére szentelt római katolikus temploma a 16. század végén épült, tornyát 1720-ban építették hozzá. Legrégibb harangja 1659-ben készült.
- Két 20. századi vízimalma.
- A szlovák nemzeti felkelés emlékműve.
Jegyzetek [szerkesztés]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
|
|||||||||||
