Garamszentkereszt

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom)
Ziar 02.JPG
Garamszentkereszt látképe
Garamszentkereszt címere
Garamszentkereszt címere
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Rang város
Első írásos említés 1075
Polgármester Ivan Černaj
Irányítószám 965 00
Körzethívószám 045
Népesség
Teljes népesség 19 883 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 509 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 272 m
Terület 39,06 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Garamszentkereszt  (Szlovákia)
Garamszentkereszt
Garamszentkereszt
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 35′ 25″, k. h. 18° 51′ 03″Koordináták: é. sz. 48° 35′ 25″, k. h. 18° 51′ 03″
Garamszentkereszt weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Garamszentkereszt (szlovákul Žiar nad Hronom, korábban Hronský Svätý Kríž, németül Heiligenkreuz an der Gran) város Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Garamszentkereszti járásának székhelye. 2011-ben 19 883 lakosából 15 484 fő szlovák, 565 cigány, 98 cseh és 84 magyar volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Körmöcbányától 15 km-re délre, a Garam folyó partján fekszik. Felsőapáti és Saskőváralja tartozik hozzá.

Nevének eredete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt templomáról kapta a nevét. Névelőtagja a Garam-folyó menti fekvésére utal. 1890-ig Barsszentkeresztnek hívták (régi névelőtagja az egykori Bars vármegyéhez tartozására utalt).

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A város területén már ősidők óta éltek emberek. A bronzkorból a lausitzi kultúra, ill. hallstatt és a latén kori tárgyi emlékek kerültek itt elő. Később kelta törzsek éltek a területen. A szlávok a 6. században jelentek meg itt először.

Garamszentkeresztet 1075-ben I. Géza király adománylevelében "Kerestur" alakban említik először. A király a birtokot a garamszentbenedeki bencés apátságnak adja. Ezt követően alapították bencés apátságát, de a rend nem tartotta meg. Vámja részben a garamszentbenedeki apátságé, részben az esztergomi érsekségé volt. A 15. századközepén a husziták megerősítették. Később ennek átalakításával épült meg az érseki várkastély, az esztergomi érsekek nyári rezidenciája, melyet 1631-ben Pázmány Péter helyreállíttatott, később klasszicista stílusban alakították át. A település 1237-ben Cristur néven szerepel oklevélben. 1246-ban Váncsa István esztergomi érsek a település lakóinak nemesi jogokat ad. Ekkor "Villa Sancte Crusis de Susal" alakban szerepel az oklevélben. 1536-ban 28 porta után adózott. 1571-ben uradalmi központ, melyhez több falu is tartozott. 1601-ben plébánia, iskola, malom, és 79 lakóház állt a településen, közülük 3 nemesi kúria. A 17. században többször volt megyegyűlés színhelye. 1678. november 1-jén itt szenvedett vereséget Thököly Imre magyar–francia-lengyel serege Wrbna császári tábornok seregétől. Ebben az évben alakult meg a város első céhe, a szabóké. 1690-ben vásártartási jogot kapott. 1703. november 20-án is kisebb csata dúlt a város alatt a császári és kuruc seregek között. A kurucok 1708-ig tudták megtartani a várost. 1720-ban 89 adózó polgára volt, közülük 21 kézműves (csizmadiák, lakatosok, szabók, szűcsök, kocsmárosok és kereskedők). Az érseki kastély a 1776-ban az újonnan alapított besztercebányai püspökségé lett és a püspökök kedvelt nyári tartózkodási helye volt. 1828-ban 136 házában 955 lakos élt. 1875-ben Garamszentkereszt járási székhely lett, 55 falu tartozott hozzá.

Vályi András szerint "SZENT KERESZT. Fanum S. Crucis, Svati Kriz. Tót Mezőváros Bars Várm. jeles Uradalom is, mellyhez számos helységek tartoznak, földes Ura a’ Besztertze Bányai Püspökség, lakosai katolikusok, és másfélék is, fekszik Garam vize’ partyánál, Körmötzhöz délre két mértföldnyire, ’s az Uraságnak jeles kastéllyával, és szép úri kertyével díszesíttetik; nevezetesítette Tökölyieknek megverettetések, midőn régi lakosai is eleget szenyvedtek; 1726-dikban pedig a’ tűz által sanyargattattak; határja középszerű, gyümöltsei, kivált az Uraságé, jelesek, réttyei jók, vagyonnyai meglehetősek."[2]

Fényes Elek szerint "Szent-Kereszt, (Heiligen Kreuz, Swaty Krizs), tót m. v., Bars vmegyében, a Garan jobb partján, Körmöcz és Selmecz közt, mindeniktől 2 mértföldnyire, egy kies vidéken. Határa hegyes, és csak közép termékenységü; gyümölcse sok; fája bőven; az uraság rétei szépek. Lakja 951 kath., 4 evang. Diszére szolgál a kath. parochial. templom s az uraság kastélya egy csinos kerttel. F. ura a beszterczei püspök, s feje egy uradalomnak, mellyhez még 18 helység tartozik."[3]

1910-ben 1507 lakosából 1323 szlovák és 127 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásának székhelye volt. A háború után sok lakója kivándorolt, többen pedig Ausztriában végeztek mezőgazdasági idénymunkákat. A második világháború idején lakói támogatták a szlovák nemzeti felkelést. 1944 szeptemberében itt működött az 1. csehszlovák partizánbrigád parancsnoksága. Szeptember végén súlyos harcok kezdődtek itt, melyek során a németek elfoglalták és fogolytábort létesítettek a területén. A várost csak 1945. március 31-én szabadította fel a Vörös Hadsereg. Az 1950-es években a korábban mezőgazdasági településből modern iparváros lett. Több ipari üzem is létesült, alumíniumkohója 1955-ben kezdte meg működését. A 20. század második felében több lakótelepet is építettek, melyek a város arculatát teljesen megváltoztatták.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Az egykori érseki várkastélyt 1631-ben Pázmány Péter építtette. 1782 és 1794 között átépítették, 1850 és 1869 között magasították. A besztercebányai püspökök közül különösen Moyses István kedvelte, állandóan itt tartózkodott. 1944-ig püspöki nyaraló volt, ma hivatalok vannak benne.
  • Szent Kereszt Felmagasztalása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1808 és 1813 között épült a lebontott középkori templom helyén. Timpanonjában Szerdahelyi Gábor püspöki címere látható.
  • A templom előtt álló Nepomuki Szent János szobor 18. századi.
  • A plébánia épülete 1766-ban épült.
  • A körmöcbányai út mellett álló Szűz Mária kápolna 1709 és 1711 között épült.
  • A város határában magasodó hegyen áll Saskő várának romja. A várat 1253-ban említik először. Előbb érseki, majd királyi birtok. Későbbi története során több birtokosa volt, végül 1677-ben Thököly Imre foglalta el és lerombolta. többé már nem építették újjá.
Garamszentkereszti panoráma
Garamszentkereszti panoráma

Képek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Garamszentkereszt témájú médiaállományokat.