Apáthegyalja

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apáthegyalja
Lehôtka pod Brehmi.JPG
Apáthegyalja látképe a 65-ös útról
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Besztercebányai
Járás Garamszentkereszti
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Polgármester Juraj Zaťko
Népesség
Teljes népesség 403 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 86 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 239 m
Terület 4,69 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Apáthegyalja (Szlovákia)
Apáthegyalja
Apáthegyalja
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 48′Koordináták: é. sz. 48° 32′, k. h. 18° 48′
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Apáthegyalja (1890-ig Podbrechy-Lehota, szlovákul: Lehôtka pod Brehmi) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 403 lakosából 337 szlovák volt.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Garamszentkereszttől 7 km-re délnyugatra a Garam bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, a régészeti leletek tanúsága szerint azonban a területén a bronzkorban a korai hallstatti kultúra települése állt. Egyéb leletek között bronz tű és két kard került elő ebből az időből. Értékes sírleletek kerültek elő a lausitzi kultúra idejéből is. A terület a 11. században a garamszentbenedeki apátság birtoka volt. A mai települést 1391-ben "Lehotka" néven említik először. Területének nagyobb része ekkor a revistyei váruradalom része volt, mintegy negyede pedig a garamszentbenedeki apátságé. Az apátság megszűnte után 1536-tól az esztergomi káptalan birtoka lett. A 17. században a bányakamara tulajdona. 1534-ben 5 portával adózott. 1601-ben 9 háza volt. 1647 áprilisában a Garammente több településével együtt a törökök fosztották ki, majd 1663-ban újra felégették. A rajtaütések és járványok miatt a 18. század elejére majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 19 adózója volt. 1828-ban 39 házában 236 lakos élt. 1849 januárjában a térség Görgey és Götz császári tábornok összecsapásának színtere volt. A honvédsereg visszavonulása után februárban császári, majd júliusban a segítségükre érkezett orosz csapatok szállták meg a községet.

Vályi András szerint "LEHOTA. Podhrehi Lehota. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja ollyan mint Felső Apátié." [2]

Fényes Elek szerint "Lehotka (Podbrehi), tót f., Bars vmegyében, Körmöczhöz délre 2 mfld. 236 kath. lak. Sok gyümölcs. Földjei a Garam mentében termékenyek. F. u. az esztergomi káptalan. " [3]

1910-ben 434, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1944-1945-ben területén élénk partizántevékenység folyt.

2001-ben 339 lakosából 320 szlovák volt.

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]