Apáthegyalja
| Apáthegyalja | |
 |
|
| Apáthegyalja látképe a 65-ös útról | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Polgármester | Juraj Zaťko |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 403 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 86 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 239 m |
| Terület | 4,69 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Apáthegyalja
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 28′, k. h. 19° 57′ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Apáthegyalja (1890-ig Podbrechy-Lehota, szlovákul Lehôtka pod Brehmi) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban. 2011-ben 403 lakosából 337 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Garamszentkereszttől 7 km-re délnyugatra a Garam bal partján fekszik.
Története [szerkesztés]
A falu keletkezéséről nincsenek pontos adatok, a régészeti leletek tanúsága szerint azonban a területén a bronzkorban a korai hallstatti kultúra települése állt. Egyéb leletek között bronz tű és két kard került elő ebből az időből. Értékes sírleletek kerültek elő a lausitzi kultúra idejéből is. A terület a 11. században a garamszentbenedeki apátság birtoka volt. A mai települést 1391-ben "Lehotka" néven említik először. Területének nagyobb része ekkor a revistyei váruradalom része volt, mintegy negyede pedig a garamszentbenedeki apátságé. Az apátság megszűnte után 1536-tól az esztergomi káptalan birtoka lett. A 17. században a bányakamara tulajdona. 1534-ben 5 portával adózott. 1601-ben 9 háza volt. 1647 áprilisában a Garammente több településével együtt a törökök fosztották ki, majd 1663-ban újra felégették. A rajtaütések és járványok miatt a 18. század elejére majdnem elnéptelenedett. 1715-ben 19 adózója volt. 1828-ban 39 házában 236 lakos élt. 1849 januárjában a térség Görgey és Götz császári tábornok összecsapásának színtere volt. A honvédsereg visszavonulása után februárban császári, majd júliusban a segítségükre érkezett orosz csapatok szállták meg a községet.
Vályi András szerint "LEHOTA. Podhrehi Lehota. Tót falu Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, lakosai katolikusok, határja ollyan mint Felső Apátié." [2]
Fényes Elek szerint "Lehotka (Podbrehi), tót f., Bars vmegyében, Körmöczhöz délre 2 mfld. 236 kath. lak. Sok gyümölcs. Földjei a Garam mentében termékenyek. F. u. az esztergomi káptalan. " [3]
1910-ben 434, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1944-1945-ben területén élénk partizántevékenység folyt.
2001-ben 339 lakosából 320 szlovák volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
 |
Ez a szlovákiai Besztercebányai kerületbeli településről szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
