Felsőtóti
| Felsőtóti (Horná Ves) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Garamszentkereszti |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1293 |
| Polgármester | Simona Holicová |
| Irányítószám | 967 01 (pošta Kremnica 1) |
| Körzethívószám | 045 |
| Forgalmi rendszám | ZH |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 675 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 196 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 439 m |
| Terület | 3,66 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″Koordináták: é. sz. 48° 40′ 32″, k. h. 18° 54′ 34″ | |
| Felsőtóti weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Felsőtóti (1890-ig Hornavész, szlovákul: Horná Ves, németül: Windischdorf) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Garamszentkereszti járásban.
Fekvése[szerkesztés]
Körmöcbánya központjától 3 km-re délre fekszik, a 65-ös út mentén.
Története[szerkesztés]
A község területe már a bronzkorban lakott volt, ezt bizonyítják az itt előkerült régészeti leletek, melyek a liptói és a lausitzi kultúrához tartoznak.
1329-ben „Félfalu", majd későbbi nevén 1391-ben „Tothfalw" néven említik először. 1388-ban Éleskő várának vámszedőhelye állt a településen. A 14. század végén és a 15. század elején a russói váruradalom része volt. Később Ilsvai Leustách és fia, majd János esztergomi érsek birtokában találjuk. 1408-ban az Ilsvai, majd a Majthényi család tulajdona. 1429-ben „Windischdorf alias villa Sclavorum" néven szerepel abban az oklevélben, melyben Luxemburgi Zsigmond zálogbirtokul Körmöcbánya városának adja. 1450 körül mintegy 160 lakosa volt. 1564-ben „Horniawez" néven szerepel okiratban. A 16. században a Hunyadi család zálogbirtoka lett, akik a 15. század elején épített erődített udvarházat késő gótikus-reneszánsz kastéllyá építették át. 1715-ben több kézműves, köztük kovács, bognár, lakatos élt és dolgozott a településen. A korábbi német lakosságot később szlovákok váltották fel. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint: „HORNAVECZ. Vindisdorf. Bars Várm. földes Ura Körmötz bánya Városa."[2]
Fényes Elek szerint: „Hornavesz, (Windischdorf), német falu, Bars vmegyében, Körmöcz város határán: 282 kathol., 30 evang. lak."[3]
Bars vármegye monográfiája szerint: „Felsőtóti, a körmöczbányai völgyben fekvő tót kisközség, 350 róm. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Hajdan Windischdorf néven német telepes község volt. Később eltótosították Hornavesz-re. Nagy Lajos király 1382 augusztus hó 20-án itt tartózkodott és innen keltezte Körmöczligetre vonatkozó adománylevelét, melyet Körmöczbánya város levéltára (Tomus I. Fons 23. Fasc. I.) alatt őriz. 1429-ben is szerepel Zsigmond király egyik oklevelében, melylyel a községet Körmöczbánya városnak adja zálogba. 1451-ben itt tartotta főhadiszállását Hunyady János, mikor Giskra ellen Körmöczbányára indult. A mult század elején lakosai még németek voltak és csak azóta tótosodtak el. Temploma nincsen. Postája, távirója és vasúti állomása Körmöczbánya."[4]
A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Garamszentkereszti járásához tartozott.
A 19. században épített kastélya a II. világháborúban pusztult el. Többszöri Körmöcbányához tartozás után 1997-ben lett újra önálló község.
Népessége[szerkesztés]
1910-ben 340, túlnyomórészt szlovák anyanyelvű lakosa volt.
2001-ben 737 lakosából 716 szlovák volt.
2011-ben 718 lakosából 652 szlovák volt.
2021-ben 675 lakosából 641 (+1) szlovák, 3 magyar, 1 cigány, 5 egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[5]
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Pál apostol tiszteletére szentelt, római katolikus templomát 1787-ben Majthényi Sándor és felesége építtette, 1837-ben klasszicista stílusban építették át.
- Ferrarai Szent Vince tiszteletére szentelt kápolnája 1780-ban, barokk stílusban épült.
- Legrégebbi műemléke az 1707 és 1711 között készült Szentháromság-oszlop.
- 15. századi gótikus-reneszánsz kastélyának romjai.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. május 11.)
- ↑ ma7.sk
A Garamszentkereszti járás települései | ||
|---|---|---|
Garamszentkereszt (Žiar nad Hronom) | ||
Alsótárnok (Dolná Trnávka) · Alsózsadány (Dolná Ždaňa) · Apáthegyalja (Lehôtka pod Brehmi) · Barskapronca (Kopernica) · Bartos (Bartošova Lehôtka) · Bezeréte (Trnavá Hora) · Dallos (Ihráč) · Felsőbesenyő (Hronská Dúbrava) · Felsőtóti (Horná Ves) · Felsőzsadány (Horná Ždaňa) · Geletnek (Hliník nad Hronom) · Jánosgyarmat (Janova Lehota) · Jánoshegy (Kremnické Bane) · Jánosrét (Lúčky) · Karvaly (Jastrabá) · Kelő (Prochot) · Kékellő (Krahule) · Kiszelfalu (Pitelová) · Koszorús (Kosorín) · Körmöcbánya (Kremnica) · Kunosvágása (Kunešov) · Ladomérmindszent (Ladomerská Vieska) · Lócsakürtös (Lovčica–Trubín) · Lutilla (Lutila) · Mailáth (Prestavlky) · Mogyorómál (Slaská) · Nagylócsa (Lovča) · Ókörmöcke (Stará Kremnička) · Repistye (Repište) · Sváb (Dolná Ves) · Szénásfalu (Bzenica) · Szklenófürdő (Sklené Teplice) · Tormáskert (Nevoľné) · Vihnye (Vyhne) |  | |
