Alsószecse
| Alsószecse | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Polgármester | Eugen Čornák |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 447 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 155 m |
| Terület | 8,78 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsószecse
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsószecse, (1899-ig Nagy-Szecse, szlovákul Dolná Seč) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 426 lakosából 364 szlovák és 32 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 6 km-re délnyugatra a Garam bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A falut 1310-ben "Zedche", "zeche" alakban említik először. 1325-ben "Zecche", 1355-ben "Zedcheet altera Zedche" néven tűnik fel az írott forrásokban. Kezdetben helyi nemesek birtoka, majd 1534-től a lévai váruradalomhoz tartozott. 1601-ben 52 háza volt. 1720-ban 21 adózót számláltak a faluban. 1828-ban 77 házában 514 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak. A 18. században az Eszterházyak ménest alapítottak itt.
Vályi András szerint "Kis Szecse, Nagy Szecse. Két Magyar falu Bars Várm. földes Urai H. Eszterházy, és B. Hunyady Uraságok, lakosaik katolikusok, ez fekszik Nagy Kalnának, amaz pedig Alsó Váradnak szomszédságában, és azoknak filiájik; határbéli földgyeik jól termők." [1]
Fényes Elek szerint "Szecse (Nagy), magyar falu, Bács vmegyében, a Garan mellett az esztergomi országutban, 52 kath., 385 ref., 13 evang. lak. Ref. anyatemplom. Földe, rétje termékeny; legelője tágas; erdeje is van. F. u. h. Eszterházy. " [2]
1910-ben 596, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. 1938 és 1944 decembere között újra Magyarország része volt. A háború után magyar lakóit nagyrészt áttelepítették Magyarországra, a helyükre ottani szlovákok érkeztek.
[szerkesztés] Nevezetességei
Református temploma 1784-ben épült, tornyát 1802-ben építették hozzá.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
|
|||||||||||
