Töhöl
| Töhöl (Tehla) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1250 |
| Polgármester | Ivan Žigrai |
| Irányítószám | 935 35 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 525 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 27 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 173 m |
| Terület | 19,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Töhöl
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 11′ 00″, k. h. 18° 23′ 00″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Töhöl, (szlovákul Tehla) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 18 km-re nyugatra. 2011-ben 525 lakosából 408 szlovák és 92 magyar volt.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban éltek emberek. A vonaldíszes kultúra tárgyi emlékei kerültek elő ebből korból. Területe lakott volt a hallstatt és a latén korban is, de ugyancsak kerültek elő sírok a 10. – 11. századból. A mai települést 1251-ben Tuhl alakban említik először. 1262-ben Tuhul, 1271-ben Tuhl, 1773-ban Tiehla néven szerepel a korabeli forrásokban. A királyi tárnokmester jobbágyainak faluja volt, később nemesi családok birtoka. 1390-tól a Sárai családé, 1506-tól a lévai váruradalom része. 1618-ben felégette a török és még 1657 is pusztaként említik. 1534-ben 15 porta volt a faluban. 1601-ben 48 ház állt itt. 1720-ban 14 adózója volt. 1828-ban 64 házában 421 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Pecsétlenyomata 1845-ből ismert.[2]
Vályi András szerint TÖHÖL. Tichla. Elegyes falu Bars Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Győrödhöz nem meszsze, mellynek filiája; földgye, réttye jó, erdeje makktermő, fája van, legelője elég, szőlőhegye meglehetős.[3]
Fényes Elek szerint Töhöl, (Thela), magyar falu, Bars vmegyében, ut. p. Verebélytõl keletre 2 mfd. 218 kath., 243 ref. lak. Ref. leány ekklézsia. Földje, rétje igen jó, tölgyes erdeje, szõlõhegye derék. F. u. h. Eszterházy.[4]
Bars vármegye monográfiája szerint Töhöl, a Garam- és a Zsitvavölgy közötti terület közepén fekvő magyar kisközség, 684 túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. Első okleveles említést 1262-ben találunk e községről. 1390-ben Sárai László kapja adományban Zsigmond királytól, míg 1506-ban Ulászló a Harasztiaknak is adományoz itt birtokot. Ettőlfogva a község a lévai uradalomhoz tartozik és mindvégig annak urai bírják. Ez időben hol Thehel, hol pedig Teöheöl alakban találjuk feljegyezve. 1618-ban behódolt a töröknek, de az 1657-iki összeírásban 23 elpusztult telkéről találunk feljegyzést. Az Eszterházyak után a Schöeller család lett a tulajdonosa. Református temploma a mult század elején már fennállott, de építési idejét kikutatni nem sikerült. Ide tartoznak Kovácsi és Bárcz puszták is. A község postája Besse, távirója és vasúti állomása pedig Verebély.[5]
1910-ben 750, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarországhoz tartozott.
2001-ben 553 lakosából 410 szlovák és 118 magyar volt.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Nyitraivánkai Levéltár, Verebélyi sé szentgyörgyi érseki szék, 15b. doboz/ 1845. április 3.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
|
|||||||||||
