Nagyvezekény
| Nagyvezekény (Veľké Vozokany) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Aranyosmaróti |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1209 |
| Polgármester | Justína Pálková |
| Irányítószám | 951 82 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 508 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 51 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 181 m |
| Terület | 9,87 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Nagyvezekény
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 18° 24′ 40″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Nagyvezekény, (szlovákul Veľké Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2011-ben 508 lakosából 484 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Aranyosmaróttól 7 km-re délre a Sirocsina-patak bal partján fekszik.
Története[szerkesztés]
A települést 1209-ben "Wezeken" néven említik először. Neve a török bazakan (= dísz, díszecske) szóból származik, amelyből a besenyő eredetű Osli nembeli Vezekény nemzetség neve származik. Egykor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, majd 1228-ban a nyitrai püspökségé. A 13. század során a Hont-Pázmány nemzetség és a Maróthy család a birtokosok. 1381-ben "Eghazaswezekyn" alakban említik. 1618-ban a környező területekkel együtt török fennhatóság alá került. 1652. augusztus 25-én a királyi hadak itt csaptak össze a törökkel, a bizonytalan végkimenetelű csatában négy Esterházy esett el.
Vályi András szerint "Nagy, és Kis Vezekény. Két faluk Bars Várm. Nagy-Vezekénynek földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, Kis-Vezekénynek pedig Bocskay, és Szmertsnik Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is; Kis Vezekény amannak filiája; fekszenek Ar. Maróthoz 1 1/2 mértföldnyire; határbéli földgyeik középszerûek, mint vagyonnyaik." [2]
Fényes Elek szerint "Vezekény (Nagy-), (Velke Vozokány), Bars m. tót falu, Ar. Maróthoz délre 1/2 mfd., 386 kath. lak., s termékeny jó határral. F. u. az esztergomi káptalan. – Vozokány mezején 26-ik aug. 1652-ben igen keményen megverték a magyarok a törököket, s ezen alkalommal 186 keresztény rabot szabaditottak meg. Azonban siralmas leve ezen gyõzelem a fényes érdemü Eszterházy családra; mert az elesett 48 magyarok közûl 4 Eszterházy maradt a csatatéren, u. m. László, Kristóf, Ferencz s Márton, kiknek neveik örökitésére gr. Eszterházy Imre esztergomi nagyprépost 1734-ban oszlopot is állíttatott e vérmezején, de a felirás már alig olvasható. Ut. p. Verebély. " [3]
1910-ben 471, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.
2001-ben 526 lakosából 514 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Szent Miklós tiszteletére szentelt római katolikus temploma erdetileg gótikus stílusú volt. 1742-ben barokk stílusban alakították át.
- Az 1652. évi csata emlékműve.
- A község fúvószenekara.
- Lipa népi énekkar.
- Vozokanček népi gyermekcsoport.
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1938. június 13-án Elo Havetta filmrendező.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
