Nagyvezekény

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Nagyvezekény (Veľké Vozokany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Aranyosmaróti
Turisztikai régió Nyitramente
Rang község
Első írásos említés 1209
Polgármester Justína Pálková
Irányítószám 951 82
Körzethívószám 037
Népesség
Teljes népesség 508 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 51 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 181 m
Terület 9,87 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Nagyvezekény  (Szlovákia)
Nagyvezekény
Nagyvezekény
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 18° 24′ 40″Koordináták: é. sz. 48° 19′ 15″, k. h. 18° 24′ 40″
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Nagyvezekény, (szlovákul Veľké Vozokany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Aranyosmaróttól 7 km-re délre a Sirocsina-patak bal partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A települést 1209-ben "Wezeken" néven említik először. Neve a török bazakan (= dísz, díszecske) szóból származik, amelyből a besenyő eredetű Osli nembeli Vezekény nemzetség neve származik. Egykor a garamszentbenedeki bencés apátság birtoka, majd 1228-ban a nyitrai püspökségé. A 13. század során a Hont-Pázmány nemzetség és a Maróthy család a birtokosok. 1381-ben "Eghazaswezekyn" alakban említik. 1618-ban a környező területekkel együtt török fennhatóság alá került. 1652. augusztus 25-én a királyi hadak itt csaptak össze a törökkel, a bizonytalan végkimenetelű csatában négy Esterházy esett el.

Vályi András szerint "Nagy, és Kis Vezekény. Két faluk Bars Várm. Nagy-Vezekénynek földes Ura az Esztergomi Káptalanbéli Uraság, Kis-Vezekénynek pedig Bocskay, és Szmertsnik Uraságok, lakosaik katolikusok, ’s más félék is; Kis Vezekény amannak filiája; fekszenek Ar. Maróthoz 1 1/2 mértföldnyire; határbéli földgyeik középszerűek, mint vagyonnyaik." [2]

Fényes Elek szerint "Vezekény (Nagy-), (Velke Vozokány), Bars m. tót falu, Ar. Maróthoz délre 1/2 mfd., 386 kath. lak., s termékeny jó határral. F. u. az esztergomi káptalan. – Vozokány mezején 26-ik aug. 1652-ben igen keményen megverték a magyarok a törököket, s ezen alkalommal 186 keresztény rabot szabaditottak meg. Azonban siralmas leve ezen győzelem a fényes érdemü Eszterházy családra; mert az elesett 48 magyarok közűl 4 Eszterházy maradt a csatatéren, u. m. László, Kristóf, Ferencz s Márton, kiknek neveik örökitésére gr. Eszterházy Imre esztergomi nagyprépost 1734-ban oszlopot is állíttatott e vérmezején, de a felirás már alig olvasható. Ut. p. Verebély. " [3]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1880-ban 465 lakosából 422 szlovák, 16 német, 15 magyar anyanyelvű és 12 csecsemő volt, ebből 446 római katolikus, 18 zsidó és 1 református volt.

1910-ben 471 lakosából 407 szlovák, 60 magyar, 4 német volt, ebből 466 római katolikus 5 zsidó vallású.

2001-ben 526 lakosából 514 szlovák volt.

2011-ben 508 lakosából 484 szlovák volt.

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]