Néver
| Néver (Neverice) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Aranyosmaróti |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Eduard Kajaba |
| Irányítószám | 951 72 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 670 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 112 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 5,96 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Néver
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 22′ 00″, k. h. 18° 16′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Néver, (szlovákul Neverice) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2001-ben 662 lakosából 644 szlovák volt. 2011-ben 670 lakosából 607 szlovák, 8 magyar, 3 cseh, 2 orosz, 1 német és 48 ismeretlen nemzetiségű volt.[2]
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Aranyosmaróttól 9 km-re délnyugatra a Zsitvai-dombság északi részén a Néver-patak (Drevenica) széles völgyében fekszik.
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az újkőkorban lakott volt. Ezen kívül egy 17. századi ezüst éremlelet is előkerült.[3]
1156-ban "Neuerci" néven említik először.[4] Neve a szláv never (= nem hívő) főnévből származik. 1275-ben "Neuir", 1295-ben "Neuer", 1372-ben "Newery" néven említik. Az esztergomi érsekség birtoka volt. 1410-ben a gímesi várhoz tartozó földek és erdők használatától eltiltják a Newer-i nemeseket, ill. jobbágyokat.[5] 1411-ben név szerint felsorolják a hatalmaskodókat.[6]
1571 - 1573-ban hat nemesi kúriát és 20 portát említenek, melyek a verebélyi és szentgyörgyi érseki székhez tartoztak. A falu későbbi főbb birtokosai a Tolvay, Bacskády, Mattyasovszky és Conlegner családok voltak. 1720-ban 15 adózó portája volt a településnek. 1828-ban 65 házában 420 lakos élt.
Vályi András szerint "NÉVER. Néverice. Tót falu Bars Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai katolikusok, és másfélék, fekszik Csiffráthoz nem meszsze, és annak filiája, határja is hozzá hasonlító, piatza Aranyos Maróton egy mértföldnyire, ’s másútt is; vagyonnyai külömbfélék." [7]
Fényes Elek szerint "Néver, tót falu, Bars vgyében, Nyitra vármegye szélén: 401 kath., 3 evang. lak. F. u. gr. Forgács. Ut. p. Nyitra." [8]
"Néver, Nyitra vármegye határán fekvő tót kisközség, 586 róm. kath. vallású lakossal. A községben több nemesi kúria van. A gróf Tolvay-féle kúria 1700-ban épült, később a Bacskádyak tulajdonába került, kiktől Matyasovszky Lipót kúriai biró vette meg és most özvegye bírja. A Pereszlényi-féle kúria 1838-ban épült és most Conlegner Károly tulajdona. A Jeszenszky-féle kastély Puszta-Határon 1820 körül épült és előbb Szirányi József, majd báró Lindeloff Henrik tulajdonába került, a ki átalakíttatta és megnagyobbíttatta. A XVIII. század második felében találkozunk a község Nevericze tót nevével. Néver, régi magyar neve Nemhisz, a tót névnek fordítása. Az Árpád-korban "populi retiferorum regalium" a királyi hálóhordozó népek tulajdona volt. Későbbi időben a verebélyi és szent-györgyi egyesült érseki nemesi székek fenhatósága alá tartozott. Jelenleg is nemesi compossessoratus bírja és lakja. Kath. temploma 1760 körül épült. Ide tartoznak Pusztahatár, Finta és Gacsó puszták is. Postája Nagyherestény, távirója és vasúti állomása Zsitvaújfalu."[9]
1910-ben 585, többségében szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. A falu történetével Ethey Gyula is foglalkozott.
Híres személyek [szerkesztés]
- Itt született Foriss Antal (?–1798) Esztergom-főegyházmegyei plébános.
- Itt született 1781. október 20-án Spányik Glicér (1781-1850) piarista történetíró.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Római katolikus temploma a 12. században épült román stílusban. A 15. században és a 17. században átépítették[10], majd 1760-ban barokk-klasszicista stílusban építették át.
- Kastélya 17. századi, eredetileg reneszánsz stílusú, 1820-ban klasszicista stílusban építették át.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ [1]
- ↑ Hlinka, J. - Kraskovská, Ľ. - Novák, J. 1968: Nálezy mincí na Slovensku II - Nálezy stredovekých a novovekých mincí na Slovensku. Bratislava, No. 316.
- ↑ Kniezsa István 1939: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Századok 1939, 173.
- ↑ DL-DF 58837.
- ↑ DL-DF 58869.
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ 1903 Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
- ↑ Szénássy Árpád 2005: Felvidéki Árpád-kori templomok lexikona I. - A Nyitrai kerület. Révkomárom, 56.
|
|||||||||||
