Mankóc
| Mankóc (Mankovce) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Aranyosmaróti |
| Turisztikai régió | Nyitramente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1345 |
| Polgármester | Jaroslav Belúch |
| Irányítószám | 951 91 |
| Körzethívószám | 037 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 530 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 125 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 241 m |
| Terület | 4,24 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Mankóc
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 25′ 30″, k. h. 18° 19′ 30″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Mankóc, (szlovákul Mankovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Aranyosmaróti járásában. 2011-ben 530 lakosából 522 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Aranyosmaróttól 7 km-re északnyugatra a Sztránka patak völgyében, a Tribecs déli lejtőjén 230 m magasan fekszik.
Története [szerkesztés]
1345-ben "Mangya" alakban említik először. 1393-ban "Manchuz" néven szerepel az írott forrásokban. Nemesek birtoka, majd 1394-ben Gímes várának tartozéka. A 15. században birtokosa a Forgách család az elefánti pálosoknak adta. 1534-ben 15 portája volt, két évvel később már malmot is említenek a településen. 1601-ben 23 ház állt a községben. 1720-ban 23 adózó portája és malma is volt. 1828-ban 39 házában 254 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "MANKÓCZ. Mankóvcze. Tót falu Bars Várm. földes Ura a’ Religyiói Kintstár, lakosai katolikusok, fekszik Velsiczhez nem meszsze, és annak filiája, szőleji gyűmöltsös fákkal meg rakva termékenyek, boraikat helyben is könnyen el adhattyák, földgye réttye, jó, el adásra alkalmatos módgyok a’ szomszéd piatzokon. " [2]
Fényes Elek szerint "Mankócz, tót falu, Bars vmegyében, erdős hegyek közt: 218 kath. lak. Földe kevés és sovány, gyümölcse sok; erdeje elég. F. u. a religyiói kincstár, s az elefánti uradalomhoz tartozik. Ut. p. N. Tapolcsán." [3]
1910-ben 322, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
2001-ben 537 lakosából 529 szlovák volt.[4]
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
- ↑ Kárpát-medencei Magyar Kutatási Adatbázis
|
|||||||||||
