Garamkeszi
| Garamkeszi (Hronské Kosihy) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1294 |
| Polgármester | Jozef Seneši |
| Irányítószám | 935 27 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 662 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 93 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 7,09 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Garamkeszi
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 16′ 04″, k. h. 18° 35′ 41″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Garamkeszi, (szlovákul Hronské Kosihy) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2011-ben 662 lakosából 638 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése [szerkesztés]
Lévától 5 km-re északra fekszik.
Története [szerkesztés]
1294-ben "Kezw" alakban említik először. Neve arra utal, hogy a honfoglalást követően a Keszi törzs szállásterülete volt. A Kálnai család ősi birtoka, majd 1388-tól 1848-ig a lévai váruradalom része volt. 1601-ben 45 ház állt a faluban, melyet 1618-ban elfoglalt a török. 1720-ban kocsma és 15 adózó háztartás volt itt. 1828-ban 74 házában 499 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Vályi András szerint "KESZI. Elegyes falu Bars Várm, határja termékeny, fája, legelõje van, piatzozása jó." [2]
Fényes Elek szerint "Keszi, (Garan-), Kosihi, Bars m. tót f. Lévától északra 1 mfd. 510 kath., lak. Határjában láthatni azon kápolnát, melly a lévai ütközetben elesett gr. Koháry István örök emlékére állitatott. F. u. h. Eszterházy." [3]
1910-ben 804, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott.
2001-ben 660 lakosából 651 szlovák volt.
Nevezetességei [szerkesztés]
- Szent Jakab apostol tiszteletére szentelt késő gótikus római katolikus temploma a 18. századg végén épült.
- Barokk kápolnája 1714-ben a török elleni harcok emlékére épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
