Kisülés (település)
| Kisülés (Malá Lehota) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Besztercebányai |
| Járás | Zsarnócai |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1388 |
| Polgármester | Marta Tisovská |
| Irányítószám | 966 42 |
| Körzethívószám | 045 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 928 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 41 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 596 m |
| Terület | 22,84 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Kisülés
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 30′ 00″, k. h. 18° 34′ 10″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Kisülés (1890-ig Kis-Lehota, szlovákul Malá Lehota) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerületben, a Zsarnócai járásban. 2011-ben 928 lakosából 883 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Fekvése[szerkesztés]
Újbányától 16 km-re északnyugatra fekszik.
Története[szerkesztés]
1388-ban "Kyslyhota" néven említik először Russó várának tartozékaként. A Bars vármegye északnyugati részén fekvő település később a kistapolcsányi uradalom része volt. A hegyes vidéken fekvő község határát főként erdők és rétek alkották. Lakói főként favágással, fazsindely készítéssel foglalkoztak, házai is fából épültek. 1536-ban 3 portával szerepel a dézsmajegyzékben. 1601-ben 9 háza volt. 1715-ben a faluban kocsma és két malom volt 17 adózó háztartással. 1828-ban 102 házában 641 lakos élt, akik földművelők és favágók voltak. A 19. században a Keglevich család birtoka volt. A század végén a romló életkörülmények miatt számos lakosa távozott az országból.
Vályi András szerint "Kis, és Nagy Lehota. Két falu Bars Várm. Kis Lehotának földes Urai G. Keglevics, és G. Koháry Uraságok; Nagy Lehotának pedig a’ Besztercze Bányai Püspök, lakosaik katolikusok, fekszenek Királyhegyhez egy mértföldnyire, határbéli földgyeik meg lehetõsek, hasznos erdejek van, legelõjök elég, földgyei hegyesek." [2]
Fényes Elek szerint "Lehota (Kis), tót f., Bars vmegyében, Velkapolához 3/4 mfld. 641 kath. lak. Roppant erdõ. Sok irtás. F. u. gr. Keglevics. Ut. posta Szántó." [3]
1910-ben 1309, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott.
2001-ben 1060 lakosából 1046 szlovák volt.
Nevezetességei[szerkesztés]
- Római katolikus temploma 1820-ban épült klasszicista stílusban.
- A katolikus népiskola épülete 1852-ben épült.
Külső hivatkozások[szerkesztés]
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||
