Újbars

Újbars (Nový Tekov)
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Rang	község
Első írásos említés	1320
Polgármester	Silvia Hrušková
Irányítószám	935 33
Körzethívószám	036
Népesség
Teljes népesség	852 fő (2007) +/-
Népsűrűség	29 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	171 m
Terület	29,70 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Újbars Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 14′ 40″, k. h. 18° 31′ 10″48.2444444444, 18.5194444444
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Újbars, (szlovákul Nový Tekov) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 835 lakosából 692 szlovák és 104 magyar volt

Fekvése

Lévától 12 km-re nyugatra, a Garam jobb partján fekszik. Marosfalva, Sándorhalma, Podvinica és Újhegy településrészek tartoznak hozzá.

Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén a római korban barbár település állt. A település Bars várának vásáros helyeként keletkezett a 14. század elején. 1320-ban "Cheturtekhel" néven említik először. Később "Chuturtukhel" alakban szerepel. 1331-ben egy másik vásárhely is felbukkan itt a forrásokban "Zombothel" néven. 1338-ban Csütörtökhely a lévai váruradalom része, a 15. században a garamszentbenedeki apátságé, a 16. században péli nemeseké, a 17. században a Hunyadi családé. 1725-ben a zoborhegyi kolostor és az Eszterházy család is szerez itt birtokot. 1534-ben már Kisbars néven tűnik fel. 1536-ban 16 portája adózott. 1601-ben 111 háza és iskolája is volt. 1663-ban feldúlta és elpusztította a török. 1715-ben 30 adózója volt és szőlőskert, malom, kocsma is állt a településen. 1828-ban 109 házában 768 lakos élt, lakói főként mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A szőlőtermesztésnek és borászatnak máig nagy hagyományai vannak a településen, az itt termelt főbb borfajták a zöld veltelini, a kékfrankos és a leányka. 1861-ben a birtokos Schoeller család lótenyészetet alapított Újbarson, mely azóta is virágzik. Évente két-három lóversenyt rendeznek a településen. A települést a 19. században még fahíd kötötte össze a szomszédos Óbarssal, ezt azonban a század közepén egy jeges ár elsodorta és már nem építették újjá. 1859-ben nagy tűzvész pusztított a községben.

Vályi András szerint "Új Bars, Neu Bersenburg, Novi Tekov. Mezõ Város Bars Vármegyében, lakosai katolikusok, fekszik északra Lévától egy mértföldnyire, síkos térségen, Garam vize mellett, Hertzeg Eszterházy Uraságnak birtokában. Határbéli földgye termékeny, réttyei elég tágasak, szõlõs kertyeik gyümöltsös fákkal gazdagok, borait könnyen eladhattya, fája tûzre, és épûletre elég, makk termõ erdeje is van, malma helyben, keresetre módgya Léván, és Szent Benedeken, ’s az Országos vásárokban, elsõ Osztálybéli."

Fényes Elek szerint "Uj-Bars, magyar m. v., Bars vármegyében, Ó-Barssal átellenben, szinte a Garan mellett: 256 kath., 7 evang., 540 ref. lak. Kath. és ref. anyaszentegyházak. Földjei termékenyek; erdeje legelõ jó: szõlõhegyén sok gyümölcsöt terem. F. u. hg. Eszterházy. Ez év tavaszán csaknem az egész helység leégett a ref. parochiával egyetemben."

Bars vármegye monográfiája szerint "Újbars, garammenti magyar kisközség, Óbars szomszédságában, 1293, túlnyomóan ev. ref. vallású lakossal. E község már a pápai tizedszedők jegyzékében Chuturtkhel (Csütörtökhely) néven szerepel. Még 1506-ban is, a mikor a Lévaiak és a Harasztiak az urai, Chetertekhely néven találjuk említve; de azután a másik Barssal egy joghatóság alá kerülvén, kapta az Újbars nevet. A lévai vár uradalmai közé tartozott és annak urai voltak a birtokosai. A XVII. század első felében itt tartotta a vármegye nehány gyűlését. 1663 okt. 30-án itt táborozott Apaffi fejedelem. 1663-ban a törökök teljesen elpusztították, de lakosai egy évvel később ismét visszatelepedtek. 1704 decz. 3-án II. Rákóczy Ferencz oltalom-levelet ad az új-barsiaknak. A mult század elején még híd kötötte össze Ó-Barssal, melyet azonban már a század közepén a jégzajlás elpusztított. 1859-ben a község tűzvésznek esett áldozatul. A herczeg Eszterházy családtól a birtokot a Schöeller család vette meg, melynek itt ménese van. A község határában hajdan Zsengő nevű falu állott, melyről 1342-ben találunk említést. Kath. temploma 1811-ben épült. A református templomot 1791-ben építették. A községhez tartozik Sándorhalma puszta is. Postája Nagykálna, távirója és vasúti állomása Léva. Újbarson születtek Vécsey József (1800) és Repiczky János (1817), a Magy. Tud. Akadémia tagjai."

1910-ben 1241, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott.

Nevezetességei

• Borromei Szent Károly tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1811-ben épült barokk-klasszicista stílusban a 15. századi gótikus templom alapjain. Az egyhajós, sokszögzáródású szentéllyel készült templom főoltára és szószéke is 18. századi munka. Belsejét utoljára 1994-ben újították meg.
• Református temploma 1791-ben épült klasszicista stílusban. 1850-ben egy tűzvészt követően megújították. Az úrasztala é a szószék 1829-ben készült fekete márványból. Orgonája a 18. század végén készült, haragtornyát 1793-ban építették.

Híres emberek

Itt született 1817. április 13-án Repiczky János orientalista, az MTA tagja.

Külső hivatkozások

• E-obce.sk
• Újbars a régió honlapján
• Községinfó
• Újbars Szlovákia térképén