Kiskoszmály

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kiskoszmály (Malé Kozmálovce)
Male Kozmalovce.jpg
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1332
Polgármester Ladislav Pisch
Irányítószám 935 21
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 391 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 42 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 172 m
Terület 9,22 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kiskoszmály  (Szlovákia)
Kiskoszmály
Kiskoszmály
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 18° 30′ 43″Koordináták: é. sz. 48° 16′ 20″, k. h. 18° 30′ 43″
Kiskoszmály weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kiskoszmály, (szlovákul Malé Kozmálovce) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 14 km-re északnyugatra, a Garam jobb partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A koraközépkorban nagymorva erődített település állt itt.

A mai település neve – mely már a győztes Pozsonyi csatát megelőzően népesült be magyar lakossággal, – az 1332-ben felvett pápai tizedjegyzékben bukkan fel először, majd 1372-ben említik "Kys Kozmál" alakban. Sárói nemesek birtoka, majd 1489-től Gímes várának uradalmához tartozott. 1601-ben 35 ház állt a településen. 1618-ban megtámadta és felégette a török. 1718-tól az érsekújvári uradalom része. A 18. század elején kastély épült itt, mely később úgy megrongálódott, hogy le kellett bontani. 1828-ban 89 háza volt 583 lakossal, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1853-ban Ordódy Ágoston segítségével a katolikusok saját iskolát hoztak létre.[2]

Az I. világháborút követően a Kálvini-Református Timóteus Társaság árvaházat alapít és tart fenn. Pedagógiai szaktanácsadója Karácsony Sándor, debreceni professzor, a XX század legkiemelkedőbb magyar pedagógusa volt. A II. világháborút követő etnikai tisztogatás során szűnt meg, mikoris a falu magyar lakosságát kitelepítették, vagy deportálták.

Fényes Elek geográfiai szótárában így ír: "Kis-Koszmály, (Kozmalovcze), Bars m. magyar falu, a Garan jobb partján, Uj Barshoz 1/2 mfd. 313 kath., 186 ref. lak. Földjei jó buzát, rozsot teremnek, szőlleje, s tölgyes erdeje van. F. u. gr. Migazzi. Ut. p. Léva." [1]

A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1918-ban a nagybirtokot felparcellázták.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 613 lakosából 572 magyar, 38 szlovák és 3 német volt. Ekkor 365 katolikus, 238 református és 10 izraelita lakta a falut.

A 1920-as években a még színmagyar falu lakosából a Beneši dekrétumok miatti kitelepités, illetve deportálás és szlovák betelepités után a község nemzetiségi képe teljesen megváltozott.

2001-ben 402 lakosából már 348 volt szlovák és csak 48 magyar.

2011-ben 391 lakosából 350 szlovák és 30 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • A Rózsafüzér Királynője tiszteletére szentelt római katolikus temploma.
  • Klasszicista kastélya a 19. század elején épült.
  • A falu déli részén levő szőlőhegyen kitűnő borokat termelnek.
  • A határában található Koszmályi tó a horgászok és vízisportkedvelők paradicsoma.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Kliský, M. 1964: Územné rozšírenie a chronológia karolínskych mečov. ŠZ 14, 114.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. Némethy Lajos 1894: Series Parochiarum et Parochorum Archi-Dioecesis Strigoniensis. Strigonii, 831.

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]