Kural

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kural (Kuraľany)
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Turisztikai régió Garammente
Rang község
Első írásos említés 1723
Polgármester Dušan Mésároš
Irányítószám 935 64
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 535 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 50 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 159 m
Terület 10,68 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Kural  (Szlovákia)
Kural
Kural
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 47° 58′ 50″, k. h. 18° 32′ 25″Koordináták: é. sz. 47° 58′ 50″, k. h. 18° 32′ 25″
Kural weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kural, (szlovákul Kuraľany) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 40 km-re délnyugatra, a Kétyi-patak partján fekszik.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a neolitikum és az eneolitikum idején is éltek emberek. Területén a hallstatt és latén korból, ill. a 8. századból is kerültek elő temetkezések.[2]

Első írásos említése Kurol alakban 1223-ból származik. A 14. századig a Kurali család, egy nemesi család birtoka. 1308-ban Kurul, illetve Kural alakban említik. 1330 és 1349 között az esztergomi érsekségé. 1384-ben Kyskural néven szerepel egy oklevélben. A 16. században egy török támadás következtében elpusztult. 1612-ben Paluska György itteni birtokára Nagytapolcsány és Kinorány vidékéről szlovák földműveseket telepített, akik zsellérekként dolgoztak a birtokon. Lakói 1700 és 1725 között évi 200 arany járadékért megváltották magukat a robot alól. Főként a mezőgazdaságból éltek, de a kiváló termőtalaj bőségesen biztosította a megélhetést és a falu fejlődését. 1715-ben 28, 1720-ban 17 ház állt a faluban. 1787-ben 37 házában 469 lakos élt. 1828-ban 52 háza volt 519 lakossal.

Vályi András szerint "KURALY. Tót falu Esztergom Várm. földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, fekszik Nagy Ölvedhez közel, mellynek filiája, földgye jó, legelője, réttye soványas, el adásra módgya a’ Dunán, Esztergomban, és a’ Bánya Városokban, fája nints elég. "[3]

Fényes Elek szerint "Kuraly, Esztergom most Komárom vmegyében, tót falu, 264 kath. lak., kik 1612-ben szállittattak ide Paluska György érseki direktor által N.-Tapolcsányból, Chinorányból s a t. August Keresztély szász herczeg mind akkori primás valódi kiváltságos oklevéllel megajándékozván őket, most ennek erejében csak 200 frt tartoznak esztendőnként fizetni, menttek lévén még 1848 előtt különben minden dézmától, robottól, sőt az urasági korcsmáltatástól is. – Határjok szomszéd Bars vármegyével, s elég termékeny; borok, fájok, rétjök elég. F. u. a primás."[4]

A trianoni békeszerződésig Esztergom vármegye Párkányi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra visszakerült Magyarországhoz. A szovjet hadsereg kötelékében harcoló 2. ukrán front csapatai 1945. március 27-én érte el a községet.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 803, többségben szlovák lakosa volt, jelentős magyar kisebbséggel.

2001-ben 591 lakosából 572 szlovák és 16 magyar volt.[1]

2011-ben 535 lakosából 518 szlovák és 13 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Urunk Színeváltozása tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1755-ben épült barokk stílusban. 1927-ben bővítették.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]