Zalaba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Zalaba (Zalaba)

Zalaba temploma
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Lévai
Turisztikai régió	Ipolymente
Rang	község
Első írásos említés	1349
Polgármester	Michlian Etelka
Irányítószám	936 01
Népesség
Teljes népesség	155 fő (2007)^[1] +/-
Népsűrűség	21 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Terület	7,35 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Zalaba Pozíció Szlovákia térképén Koordináták: é. sz. 47° 57′ 45″, k. h. 18° 42′ 00″47.9625, 18.7
é. sz. 47° 57′ 45″, k. h. 18° 42′ 00″47.9625, 18.7
Zalaba weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Zalaba (szlovákul Zalaba) község Szlovákiában a Nyitrai kerület Lévai járásában.

[szerkesztés] Fekvése

Lévától 32 km-re délre a Szikince-patak partján fekszik.

[szerkesztés] Története

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már az újkőkorban is éltek emberek. A vonaldíszes kultúra településeinek nyomait tárták itt fel. Előkerültek hamvasztásos sírok és használati eszközök is a kora és a késői bronzkorból, valamint késő vaskori csontvázas sírok is. Ugyancsak találtak településmaradványokat és sírokat a nagymorva időszakból.

A mai települést 1349-ben említi először oklevél, amikor birtokosa a Hont-Pázmány nembeli Fedemus Miklós és fia László voltak. Története során több tulajdonosa is volt. A 15. századtól a lévai váruradalom része, a 19. században az Eszterháziaké, 1875-től pedig a Huszár és Pongrácz családé. Határában gazdag legelői voltak, a Szikincén pedig vízimalmai működtek. 1715-ben malma és 15 háztartása volt. 1828-ban 43 házában 260 lakos élt. Lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A 19. század végén olvasókör alakult, a kultúra háza 1898-ban épült fel. A falu 20. század elejére érte el legnagyobb lélekszámát, ekkor több mint 400 lakosa volt.

Vályi András szerint " ZALABA. Hont Várm. földes Ura Hg. Eszterházy Uraság, fekszik Kis Gyarmathoz közel, és annak filiája; határja jó." ^[2]

Fényes Elek szerint " Zalaba, Honth m. magyar falu, a Szikincze völgyében: 53 kath., 192 ref. lak. Rétje, legelője igen jó. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Esztergom." ^[3]

Hont vármegye monográfiája szerint "Zalaba, magyar kisközség, a Sxzikincze völgyében, 96 házzal és 410 ev. ref. vallású lakossal; saját vasúti állomása, postája és távirója van. A Hunt-Pázmán nemzetség birtoka volt. 1349-ben Miklós és fia László bizonyítványt nyertek arról, hogy Szent István király óta Zalaba mindig az őseiké volt. Okleveles említést 1437-ben találunk is a községről, a mikor Zsigmond király zálogba adta Lévai Cseh Péternek azt. A mult század elején a herczeg Esterházy-féle hitbizományhoz tartozott, 1875-ben pedig Huszár István szerezte meg. Jelenleg özv. gróf Pongrácz Vilmosnénak van itt nagyobb birtoka. Ev. ref. temploma 1789-ben épült." ^[4]

1910-ben 390, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarországhoz tartozott. Mára lakossága 152-re csökkent, melyből 132 magyar.