Alsópél
| Alsópél | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Polgármester | Róbert Potocký |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 892 fő (2005) +/- |
| Népsűrűség | 70 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 182 m |
| Terület | 13,99 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Alsópél
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Alsópél weboldala | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Alsópél, (szlovákul Dolný Pial, németül Unter-Pill) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában. 2001-ben 979 lakosából 923 szlovák és 35 magyar volt.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 18 km-re délnyugatra fekszik.
[szerkesztés] Története
1251-ben "Peel" néven említik először Péli Balázs fiainak Istvánnak, Bélának és Miklósnak birtokaként. 1316-ban "Pel" a Bolyar és Péli család birtokaként szerepel. Faluként 1470-ben említi először oklevél. Helyi nemesek birtoka, a Gyura, a Baracsky nemzetségeké, majd a 17. századtól a Hunyadi és Bercsényi családoké. 1601-ben egy kis kúria, major és 36 lakóház állt a faluban. 1715-ben említik szőlőhegyét. 1720-ban szabó, takács és 31 adózó család élt a településen. 1828-ban 179 házában 808 lakosa volt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak és a környék nemesi birtokain dolgoztak. A Hunyadi családnak lótenyészete volt itt.
Vályi András szerint "Alsó, és Felső pély. Két falu Bars Vármegyében, földes Ura mind a’ kettőnek Báró Hunyady, és Nagy Uraságok, lakosai katolikusok. Felső Pély az Alsónak filiája, határjaik középszerűek, vagyonnyaik külömbfélék, második osztálybéliek." [1]
Fényes Elek szerint "Alsó-Pél, (Dolni-Pial), magyar-tót falu, Bars vmegyében, 818 kath., 47 ref. lak. Kath anyatemplom. Buzája, bora, fája, szénája, legelője elég. A birka- és lótenyésztés szépen divatozik. F. u. gr. Hunyady, stb. Ut. p. Verebély. " [2]
1910-ben 1347, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebséggel. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között Magyarország része volt.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma 1720-ban a korábbi gótikus templom helyén épült barokk stílusban.
- Klasszicista kastélya a 19. század közepén épült.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851. Online hozzáférés
|
|||||||||||
