Ény
| Ény (Iňa) | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1156 |
| Polgármester | Jozef Rosipal |
| Irányítószám | 935 35 |
| Körzethívószám | 036 |
| Forgalmi rendszám | LV |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 229 fő (2021. jan. 1.)[1] |
| Népsűrűség | 35 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 171 m |
| Terület | 5,68 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 18° 25′ 04″Koordináták: é. sz. 48° 10′ 20″, k. h. 18° 25′ 04″ | |
| Ény weboldala | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Ény (szlovákul Iňa) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Fekvése[szerkesztés]
Lévától 15 km-re délnyugatra, a Garammenti dombság északkeleti részén, a Lyska-patak partján fekszik.
Élővilága[szerkesztés]
A faluban 2022-ben van gólyafészek alátét, de nem volt használatban.
Története[szerkesztés]
1156-ban „Eng” néven említik először, amikor az esztergomi érsek tizedét a káptalannak adja.[2] 1251-ben „En”, 1332-ben „Hem” néven szerepel az írott forrásokban. 1275-ben Bars várának tartozéka volt, később több nemesi családé. Utolsó birtokosai a Balogok és a Majtényiak voltak. 1601-ben 17 ház állt a faluban. 1715-ben mindössze két háztartást számláltak és 1720-ra a falu el is néptelenedett.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „INY. Elegyes falu Bars Várm. földes Urai több Urak, lakosai katolikusok, fekszik Verebélyhez két mértföldnyire, határja jó.”[3]
1828-ban 29 házában 203 lakos élt, akik főként mezőgazdaságból éltek.
A 19. század közepén Fényes Elek eképpen írja le: „Ény, (Inn), Bars m. tót-magyar falu, 216 kath., 9 evang., 20 ref. lak. F. u. többen. Ut. p. Léva.”[4]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Bars vármegyét tárgyaló része szerint: „Ény, a verebélyi járásban fekvő magyar és tót kisközség, hol azonban a magyarok többségben vannak. Vallásuk túlnyomóan róm. katholikus, számuk 331. E községről csak 1573-ban találunk említést, a mikor a törökök garázdálkodtak benne. Földesurai a XVII-XVIII. században a Kálnay, Balogh, Eördögh, Péli-Nagy családok és utóbb a Majthényiak voltak és ekkor Inny, később Inn alakban találjuk említve. Most Janicsek Nándorné, született Vandra Máriának van itt nagyobb birtoka. Postája Garamlök, távirója és vasúti állomása Alsóvárad.”[5]
A trianoni diktátumig Bars vármegye Verebélyi járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt.
Népessége[szerkesztés]
1880-ban 326 lakosából 49 szlovák és 266 magyar anyanyelvű volt.
1890-ben 348-an lakták, ebből 72 szlovák és 267 magyar anyanyelvű.
1900-ban 331 lakosából 117 szlovák és 204 magyar anyanyelvű.
1910-ben 322 lakosából 181 szlovák, 133 magyar, 2 német és 6 egyéb anyanyelvű.
1921-ben 315-en lakták: 70 csehszlovák, 231 magyar.
1930-ban 346 lakosából 217 csehszlovák és 115 magyar volt.
1941-ben 320-an lakták, ebből 2 szlovák és 301 magyar.
1991-ben 259 lakosából 243 szlovák és 14 magyar volt.
2001-ben 209 lakosából 184 szlovák, 17 magyar.
2011-ben 200 lakosából 193 szlovák és 7 magyar.
2021-ben 229 lakosából 205 szlovák, 8 magyar, 3 (+3) egyéb és 13 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]
Nevezetességei[szerkesztés]
- A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1866-ban épült.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ A dokumentum és fordítás a Palásti Honismereti Társaság honlapján[halott link]
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Magyarország geográfiai szótára – Fényes Elek | Arcanum Kézikönyvtár (magyar nyelven). www.arcanum.hu. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
- ↑ Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2017. október 10.)
- ↑ ma7.sk
Források[szerkesztés]
- Kniezsa István: Az esztergomi káptalan 1156-i dézsmajegyzékének helységei. Budapest, Egyetemi ny., 1939 [1] Archiválva 2009. július 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
További információk[szerkesztés]
A Lévai járás települései | ||
|---|---|---|
Léva (Levice) | ||
Alsópél (Dolný Pial) · Alsószecse (Dolná Seč) · Alsószemeréd (Dolné Semerovce) · Bajka (Bajka) · Baka (Devičany) · Bakabánya (Pukanec) · Bakaszenes (Uhliská) · Barsbese (Beša) · Barsendréd (Ondrejovce) · Barsvárad (Tekovský Hrádok) · Bát (Bátovce) · Berekalja (Podlužany) · Borfő (Brhlovce) · Bori (Bory) · Csata (Čata) · Csejkő (Čajkov) · Cseke (Čaka) · Dalmad (Domadice) · Deménd (Demandice) · Derzsenye (Drženice) · Egeg (Hokovce) · Ény (Iňa) · Érsekkéty (Keť) · Fakóvezekény (Plavé Vozokany) · Farnad (Farná) · Felsőpél (Horný Pial) · Felsőszecse (Horná Seč) · Felsőszemeréd (Horné Semerovce) · Felsőtúr (Horné Turovce) · Garamkelecsény (Hronské Kľačany) · Garamkeszi (Hronské Kosihy) · Garamkovácsi (Kozárovce) · Garamlök (Lok) · Garamsalló (Šalov) · Garamszentgyörgy (Jur nad Hronom) · Garamszőlős (Rybník) · Garamtolmács (Tlmače) · Garamújfalu (Nová Dedina) · Gyerk (Hrkovce) · Hontbagonya (Bohunice) · Hontalmás (Jabloňovce) · Hontbesenyőd (Pečenice) · Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica) · Hontnádas (Hontianske Trsťany) · Ipolybél (Bielovce) · Ipolyfödémes (Ipeľské Úľany) · Ipolypásztó (Pastovce) · Ipolyság (Šahy) · Ipolyszakállos (Ipeľský Sokolec) · Ipolyvisk (Vyškovce nad Ipľom) · Kálna (Kalná nad Hronom) · Kereskény (Krškany) · Kétfegyvernek (Zbrojníky) · Kiskoszmály (Malé Kozmálovce) · Kisóvár (Starý Hrádok) · Kisölved (Malé Ludince) · Kistompa (Tupá) · Kural (Kuraľany) · Lekér (Hronovce) · Lontó (Lontov) · Lüle (Lula) · Málas (Málaš) · Nagygyőröd (Veľký Ďur) · Nagykoszmály (Veľké Kozmálovce) · Nagyod (Vyšné nad Hronom) · Nagyölved (Veľké Ludince) · Nagysalló (Tekovské Lužany) · Nagytúr (Veľké Turovce) · Nemesoroszi (Kukučínov) · Nyírágó (Nýrovce) · Óbars (Starý Tekov) · Oroszka (Pohronský Ruskov) · Palást (Plášťovce) · Peszektergenye (Sikenica) · Sáró (Šarovce) · Setétkút (Jesenské) · Szalatnya (Slatina) · Szántó (Santovka) · Százd (Sazdice) · Szete (Kubáňovo) · Töhöl (Tehla) · Tőre (Turá) · Újbars (Nový Tekov) · Vámosladány (Mýtne Ludany) · Zalaba (Zalaba) · Zselíz (Želiezovce) · Zsember (Žemberovce) · Zsemlér (Žemliare) |  | |