Hontfüzesgyarmat

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Hontfüzesgyarmat (Hontianska Vrbica)
Hontfüzesgyarmat.jpg
Hontfüzesgyarmati templom
Közigazgatás
Ország  Szlovákia
Kerület Nyitrai
Járás Lévai
Rang község
Első írásos említés 1272
Polgármester Karol Pilinský
Irányítószám 935 55
Körzethívószám 036
Népesség
Teljes népesség 568 fő (2011)[1] +/-
Népsűrűség 24 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság 159 m
Terület 23,85 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Hontfüzesgyarmat  (Szlovákia)
Hontfüzesgyarmat
Hontfüzesgyarmat
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 08′ 04″, k. h. 18° 42′ 10″Koordináták: é. sz. 48° 08′ 04″, k. h. 18° 42′ 10″
Hontfüzesgyarmat weboldala
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hontfüzesgyarmat, (szlovákul Hontianska Vrbica, korábban Hontianske Ďarmoty) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.

Fekvése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lévától 13 km-re délkeletre a Perec és a Sikenica patakok összefolyása közelében fekszik.

Élővilága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hontfüzesgyarmaton körülbelül 2003 után a gólyafészek leesett az oszlopról, azóta nem fészkelnek gólyák a faluban.[2]

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A község neve alapján valószínű, hogy területe a honfoglalást követően a Gyarmat törzs szállásterülete lehetett. Első írásos említése 1135-ből származik, amikor Syrtin nevű birtokosa két ekényi földjét két emberrel és réttel a bozóki premontrei apátságnak adta. A 13. században az esztergomi érsekség birtoka, melyet 1292 előtt a Hontpázmány nemzetség Pászthóiak kiraboltak. 1332-ben a pápai tizedjegyzék papját is említi, a befizetett tized alapján a tehetősebb községek közé tartozott. A török rajtaütések és a reformáció terjedése ellenére is az esztergomi érsekség birtoka maradt. 1715-ben egy kúria, 22 elhagyott és 52 lakott háza volt. 1720-ban már 61 porta adózott. 1828-ban 141 házában 848 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A községben a 19. században jelentős dohánytermesztés folyt.

Vályi András szerint "Fűzes Gyarmat. Magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura az Esztergomi Érsekség, lakosai katolikusok, többen reformátusok, fekszik Peretsénhez két mértföldnyire, Fegyvernekhez 1/4 órányira. Határja 3 nyomásra osztatott, réttyeit némelly helyen a’ víz elönti, dohányok melly porrá törettetik, az egész Országban nevezetes, legelője elég, fája mind a’ két féle, szőlö hegyei is középszerűek, piatzok Báthon, patakja a’ falun végig foly, első Osztálybéli." [3]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Ezután az új csehszlovák államhoz került. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. A második világháború után magyar lakosságának nagy részét, mintegy 140 családot telepítettek ki, helyükre szlovákok érkeztek. Ennek következtében mára a község szlovák többségű lett.

Népessége[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1910-ben 1160, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2001-ben 574 lakosából 347 szlovák és 212 magyar volt.

2011-ben 568 lakosából 371 szlovák és 177 magyar volt.

Nevezetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Híres emberek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Laczkóné Erdélyi Margit 1997: Hontfüzesgyarmat személynevei. Magyar Névtani Dolgozatok 147.
  1. http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
  2. bociany.sk No. 403
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796. 
  4. Dobszay János (2012): Kis madárhatározó. HVG, 2012. december 22. 51-52. szám, 16-18.
  5. Tóth László (szerk.): Szlovákiai magyar írók arcképcsarnoka, SZMIT, 2009

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Hontfüzesgyarmat témájú médiaállományokat.