Duba Gyula

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Duba Gyula
Élete
Született 1930. június 8. (83 éves)
Hontfüzesgyarmat, Csehszlovák
Nemzetiség magyar
Pályafutása
Jellemző műfajok regények, elbeszélések, humoreszkek, karcolatok, esszék
Első műve A nevető ember és egyéb vidám írások (1959)
Fontosabb művei Angyal vagy madárijesztő? (1975)
Örvénylő idő (1982)
Irodalmi díjai Érdemes művész (1983)
József Attila-díj (2004)

Duba Gyula (Hontfüzesgyarmat, 1930. június 8. –) József Attila-díjas szlovákiai magyar író. A Magyar Művészeti Akadémia Irodalmi Tagozatának tagja.

Tartalomjegyzék

Életpályája[szerkesztés]

1951-1954 között a kassai Középfokú Gépészeti Ipariskolában tanult. 1954-1957 között a Szlovák Műszaki Egyetem Gépészeti Karán Pozsonyban folytatott felsőfokú tanulmányokat.

1959-1968 között A Hét című képes hetilapot szerkesztette. 1968-1983 között az Irodalmi Szemle, 1983-1990 között a Madách Könyv- és Lapkiadó főszerkesztőjeként működött. 1990 óta szabadfoglalkozású író. Pozsonyban él és alkot.

Novelláiban, szociografikus regényeiben (Vajúdó parasztvilág, 1974) a csehszlovákiai magyar falvak életét, sorsát örökítette meg, a lakosságcsere, az életmódváltás (parasztból munkás vagy értelmiségi) buktatóit. Humoristának indult, majd az író szatirikus éleslátása következett, hatalmas élet- és ismeretanyaga hitelesíti regényeit, elbeszéléseit, szatirikus riportjait, karcolatait, humoreszkjeit, irodalomtörténeti tanulmányait, esszéit, kritikáit.

Művei[szerkesztés]

  • A nevető ember és egyéb vidám írások (1959)
  • Szemez a feleségem és egyéb humoros írások (1961)
  • Csillagtalan égen struccmadár (elbeszélések, 1963)
  • Na, ki vagyok? (szatirikus elbeszélések, humoreszkek, 1965)
  • Delfinek (elbeszélések, 1966)
  • Baj van a humorral (humoreszkek, karcolatok, 1967)
  • Szabadesés (regény, 1969)
  • Ugrás a semmibe (elbeszélések, 1971)
  • Valóság és életérzés (esszék, kritikák, 1972)
  • Vajúdó parasztvilág (szociográfiák, visszaemlékezések, 1974)
  • Angyal vagy madárijesztő? (elbeszélések, 1975)
  • Ívnak a csukák (regény, 1977)
  • Káderezés a (zseb)Parnasszuson (paródiák, 1979)
  • Az elrabolt taliga (szatírák, humoreszkek, 1980)
  • Örvénylő idő (regény, 1982)
  • Látni a célt (esszék, kritikák, vallomások, 1983)
  • Kiárusítás délelőtt (elbeszélések, 1984)
  • A macska fél az üvegtől (regény, 1985)
  • Európai magány (elbeszélések, esszék, 1987)
  • Aszály (regény, 1989)
  • A mesélő gyilkos (szatírák, 1992)
  • Álmodtak tengert I–II. (regény, 1993-1995)
  • Sólyomvadászat (kisregény, 1995)
  • Levél az Elnöknek (írások, gondolatok, látomások, 1997)
  • Az idő hangjai (1998)
  • Látogatók (2000)
  • Agydaganat, avagy Káderezés a (zseb)Parnasszuson (2000)
  • Halódó parasztvilág (regény, 2001)
  • Téli áradás (regény, 2002)
  • Szerelmes földrajzom (esszék, 2004)
  • Az emlékezés öröme és kockázata (esszék, 2005)
  • Az élet lehajló ága (regény, 2006)

Díjai[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

  • Új magyar irodalmi lexikon I. (A–Gy). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. 468-469. o. ISBN 963-05-6805-5
  • Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
  • Hermann Péter: Ki kicsoda 2002 CD-ROM, Biográf kiadó ISBN 963-8477-64-4

További információk[szerkesztés]

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés]