Zsemlér
| Zsemlér (Žemliare) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Turisztikai régió | Garammente |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1075 |
| Polgármester | Gubík Andrea |
| Irányítószám | 935 57 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 157 fő (2004)[1] +/- |
| Népsűrűség | 37 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 150 m |
| Terület | 4,43 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Zsemlér
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Zsemlér (szlovákul Žemliare) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 11 km-re délre, a Garam bal partján fekszik.
[szerkesztés] Története
A garamszentbenedeki apátság részére I. Géza által 1075-ben kiadott adománylevélben "Semlar" alakban említik elsőként. 1209-ben "Semellar", 1314-ben "Semler", 1411-ben "Sempler", 1464-ben "Semlyer" alakban szerepel a korabeli forrásokban. A garamszentbenedeki apátság, majd 1565-től az esztergomi káptalan birtoka. 1534-ben malma és 11 portája volt. 1601-ben malma és 26 háza volt. 1720-ban 13 adózója volt. 1729-ben kálvinista magyarok és katolikus szlovákok telepedtek le a faluban. 1828-ban 37 házában 246 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1849. április 18-án a Garamon vert hídon kelt át a VII. honvédhadtest.
Vályi András szerint " ZSEMLÉR. Bars Várm. földes Ura az Esztergomi Káptalan, lakosai katolikusok; határja meglehetős, réttye, legelője elég van, szőleje nintsen." [2]
Fényes Elek szerint " Zsemlér, Bars m. magyar-tót falu, a Garan bal partján: 555 kath. lak. Kath. paroch. templom. F. u. az esztergomi káptalan. Ut. p. Léva." [3]
Bars vármegye monográfiája szerint "Zsemlér, garammenti magyar és tót kisközség, Léva alatt, 361 róm. kath. vallású lakossal. E község szintén már a szent-benedeki apátság 1075-iki alapító levelében szerepel és később az esztergomi káptalan birtoka lesz. Nevét Zemlér, Zemlyér, Zsemlet és tótul Zemláre alakban találjuk említve az idők folyamán. Katholikus temploma 1806-ban épült és 1838-ban renováltatott. A község postája Nagysáró, távirója és vasúti állomása Léva." [4]
1910-ben 380, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. A Beneš-dekrétumok alapján 1947-ben 28 magyar családot, azaz 106 személyt kényszermunkára erőszakkal Csehországba deportáltak. 2001-ben 163 lakosából 117 magyar és 40 szlovák volt.
[szerkesztés] Nevezetességek
- Szent László király tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1805-ben épült klasszicista stílusban.
- A szárnyasoltár alakú történelmi emlékfal az 1849-es garami átkelés, a II. világháborúban elesett zsemlériek és az 1947-ben Csehországba deportáltak emlékét őrzi.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Jegyzetek
- ↑ Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
- ↑ Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Bars vármegye.
|
|||||||||||
