Tőre
| Tőre (Turá) | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Szlovákia |
| Kerület | Nyitrai |
| Járás | Lévai |
| Rang | község |
| Első írásos említés | 1276 |
| Polgármester | Jozef Bogár |
| Irányítószám | 935 51 |
| Körzethívószám | 036 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 228 fő (2011)[1] +/- |
| Népsűrűség | 24 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 151 m |
| Terület | 9,29 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 Tőre
Pozíció Szlovákia térképén
|
|
| é. sz. 48° 09′ 20″, k. h. 18° 34′ 50″ | |
| Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info | |
Tőre, (szlovákul Turá) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában, Lévától 16 km-re délnyugatra, a Garam jobb partján. Kis- és Nagytőre, valamint Alsó- és Felsőveszele (másképp Garamveszele) egyesítése. 2011-ben 228 lakosából 129 magyar és 97 szlovák volt.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
A régészeti leletek tanúsága szerint területén az újkőkorszakban a vonaldíszes kultúra, a bronzkorban pedig a hévmagyarádi kultúra települése állt itt.
Tőrét 1264-ben "Ture" alakban említik először a korabeli források. 1324-ben "Thure", 1325-ben "Tewre", 1327-ben "Ture" alakban említik. 1302-ben az Arsányi, Miskolc-Bés, Simonyi családok és helyi nemesek birtoka volt. A 16. században a Batthyány, majd a Szentiványi, Mednyánszky és Majláth családok a fő birtokosai. 1663-ben felégette a török. 1534-ben 11 portája volt. 1601-ben két kúria és 37 ház állt a faluban. 1720-ban 12 adózója volt. 1828-ban 43 házában 286 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak.
Kistőre Tőre határában fejlődött ki, 1411-ben bukkan fel először "Kis Teöre" alakban. A Simonyi család birtoka volt. 1534-ben 7 portája volt. 1601-ben 2 kúriája és 37 háza volt. 1828-ban 19 házában 119 lakos élt.
Vályi András szerint "Kis Töre, Nagy Töre. Két falu Bars Várm. Kis Törének földes Ura Simonyi, amannak pedig Sz. Iványi Uraságok, lakosaik többfélék, fekszenek Alsó Váradhoz közel, mellynek filiáji; határbéli földgyeik termékenyek, piatzok Sz. Benedeken" [2]
Felső- és Alsóveszele 1516-tól tűnik fel az írott forrásokban. Helyi nemesek birtoka volt. A két településrész 1888-ban olvadt össze, 1899-ben csatolták Tőréhez.
1910-ben 195, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része volt. 2001-ben 236 lakosából 143 magyar és 89 szlovák volt.
Híres emberek [szerkesztés]
- Itt született 1889. augusztus 28-án Tőrey Zoltán filmproducer, a Magyar Film Iroda vezérigazgatója Taubinger Zoltán néven.
Nevezetességei [szerkesztés]
A Szentháromság tiszteletére szentelt későbarokk kápolnája 1778-ban épült.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ http://www.scitanie2011.sk/wp-content/uploads/EV_národnosť_12_7_v12.pdf
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda. 1796. Online hozzáférés
|
|||||||||||
