Csánk
Csánk, (szlovákul Čankov) közigazgatásilag Léva város része, korábban önálló falu Szlovákiában, a Nyitrai kerület Lévai járásában.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Fekvése
Lévától 8 km-re délkeletre az Ipolyságra menő út mellett fekszik.
[szerkesztés] Története
1270-ben Chunk alakban említi először oklevél. A falu neve a Chonk személynévből származik. A hagyomány szerint már a 12. században állt egy kápolna a faluban. Temploma a 14. században épült gótikus stílusban, később többször átépítették. Birtokosai a simonyi, a Lévai Cseh, az Eszterházy, majd a Schoeller családok voltak. 1715-ben 17 háztartás volt a faluban, ebből 11 magyar és 6 szlovák volt. 1785-ben 344 lakos élt a községben. 1850-ben 237 lakosából 186 magyar és 81 szlovák volt.
Vályi András szerint "CSANK. Tót falu Hont Vármegyében, földes Ura Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik térségen Nagy Kereskénynek szomszédságában, ’s ennek filiája, Báttól más fél mértföldnyire, minden első Osztálybéli javai lévén, ugyan az első Osztályba tétetett." [1]
Fényes Elek szerint "Csank, tót falu, Honth vgyében. Lévához 1 mfd. 24 kath., 350 evang. lak. Evang. tempéldául Szőlőhegy. Mészégetés. F. u. h. Eszterházy. Ut. p. Léva." [2]
1910-ben 461, többségben magyar lakosa volt, jelentős szlovák kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott.
[szerkesztés] Nevezetességei
- Római katolikus temploma eredetileg 14. századi gótikus stílusú volt, 1731-ben barokk stílusban építették át, 1882-ben megújították, 1930-ban szecessziós stílusban építették át.
- A plébánia 1876-ban épült.
[szerkesztés] Híres emberek
Itt született 1838-ban Miroslav Kovalevský neves szlovák pedagógus, pedagógiai szakíró.
[szerkesztés] Külső hivatkozások
[szerkesztés] Források
- ↑ Vályi András. Magyar Országnak leírása (1796)
- ↑ Fényes Elek. Magyarország Geographiai Szótára (1851)
