Délkelet-európai Stabilitási Paktum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Stabilitási Paktum tagországai

A Délkelet-európai Stabilitási Paktum (Stability Pact for South Eastern Europe) brüsszeli székhelyű nemzetközi szervezet, amelynek célja a béke, a demokrácia, az emberi jogok és a gazdaság erősítése a Balkán államaiban.

Tartalomjegyzék

Története [szerkesztés]

A paktum a koszovói háború kirobbanását követően, az Európai Unió kezdeményezéseként jött létre Kölnben 1999. június 10-én azzal az elhatározással, hogy az újonnan alapítandó szervezet a korábbi fórumoknál hatékonyabban és hosszú távon is képes lesz megelőzni, illetve kezelni a délkelet-európai konfliktusokat.

A kölni alapítóülésen több mint negyven ország képviselői vettek részt: a Balkán-félszigeti régióból egyedül Szerbia és Montenegró küldöttei nem jelentek meg az eseményen, az alapító tagok (Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Moldova, Románia) mellett jelen voltak viszont az európai uniós tagországok, az EBESZ, az Európa Tanács és az Európai Bizottság, Magyarország, Oroszország, Svájc, Norvégia, Törökország, az Amerikai Egyesült Államok és Japán képviselői is. A megbeszélések moderátorai Kanada, Japán, az ENSZ, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága, a NATO, az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezete, a Nyugat-európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank, az Európai Befektetési Bank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank küldöttei voltak.

1999. július 30-án a tagországok vezetőinek szarajevói csúcstalálkozóján megerősítették a szövetségkötés tényét. A nemzetközi válságkezelési forgatókönyvek tapasztalatain okulva a szervezet megfogalmazása szerint a térség stabilitásához és békéjéhez három lépcsőfok vezet: a közbiztonság megteremtése, a demokratikus intézményrendszer bevezetése és hatékony működésének biztosítása, valamint a gazdasági és szociális jólét elősegítése.

A kezdeményezés lendülete 2003 környékén megtorpanni látszott, s egy 2005-ben indult, a stabilitási paktum tevékenységét felülvizsgáló bizottság azt a tanulságot vonta le, hogy a kívülről nyújtott támogatások koordinálása helyett az önálló felelősségvállalás és a regionális együttműködés lehet a stabilizáció kulcsa. Ezt a koncepciót 2006-ban fogadták el, s a döntés értelmében 2008. március 1-jétől a balkáni országok kezdeményezésére még 1996-ban létrejött Délkelet-európai Együttműködési Folyamat venné át a Délkelet-európai Stabilitási Paktum munkáját. A szervezet főtitkári posztját előreláthatóan Hidajet Biščević horvát külügyi politikus fogja betölteni. A nemzetközi diplomácia a stabilitási paktum munkájának egyfajta kontinuitását kívánja biztosítani azzal, hogy az Európai Unió és a donorországok részvételével megalakítanák a a regionális együttműködést kívülről támogató, a jelenlegi munkaasztalok tevékenységét folytató Regionális Együttműködési Tanácsot.

Szervezeti felépítése [szerkesztés]

A stabilizációs paktumot a különleges koordinátor vezeti, akit Brüsszelben egy mintegy harmincfős csapat támogat a munkájában. A posztot 2001. december 10-éig Bodo Hombach német politikus, azóta Erhard Busek volt osztrák alkancellár tölti be.

A paktum három alszervezetből, ún. munkaasztalból áll, amelyek mindegyike egy sor témával foglakozik, az adott feladatok elvégzését ellenőrzi a tagországok kormányaival és civil szervezeteivel együttműködésében. A három munkaasztal tevékenységét koordinálja, egyben a paktum döntéshozói tisztét tölti be a félévente ülésező ún. regionális asztal.

1. munkaasztal 2. munkaasztal 3. munkaasztal
Elnök Goran Svilanović Fabrizio Saccomanni Janez Premoze
Igazgató Marijana Grandits Laurent Guye Pieter Verbeek
Főbb témák Demokratizálás és emberi jogok
  • Kisebbségi jogok
  • Sajtószabadság
  • Civil társadalom
  • Törvényalkalmazás és végrehajtás
  • Szervezetek, adminisztráció és kormányzás
  • Menekültek
Gazdasági újjáépítés, fejlődés és együttműködés
  • Szabadkereskedelmi területek ösztönzése
  • Nemzetközi közlekedés
  • Energiaellátás és -takarékosság
  • Deregularizáció és átláthatóság
  • Infrastruktúra
  • Magánszektor erősítése
  • Környezetvédelmi kérdések
  • Menekültek reintegrálása
Biztonságpolitika

Tagországai [szerkesztés]

A stabilitási paktum tagállamai

██ tagok

██ megfigyelők

██ támogató partnerek

Külső hivatkozások [szerkesztés]