Galloibér nyelvek

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A galloibér nyelvek a →nyugati újlatin nyelvek egyik fő csoportja az Ethnologue besorolása szerint, amelybe a →galloromán nyelvek és az →iberoromán nyelvek tartoznak, együttesen szembeállítva az általa a →pireneusi–mozarab nyelvek csoportjába sorolt aragóniai és †mozarab nyelvváltozatokkal.[1]

A hagyományos nyelvészeti–nyelvtörténeti területi besorolás szerint azonban ez utóbbiak az iberoromán nyelvekhez tartoznak (a spanyol dialektológusok – pl. Manuel Alvar – általában csupán történelmi spanyol nyelvjárásokként kezelik őket).

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Lásd: Ethnologue

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A világ nyelvei, Fodor István főszerk., Akadémiai Kiadó, Budapest, 1999. ISBN 9630575973.

  • Manual de dialectología hispánica. El Español de España, Manuel Alvar (Director), 4. kiadás, Ariel Lingüística, Barcelona, 1996 & 2007, ISBN 9788434482173.