Minas Gerais

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Minas Gerais
Minas Gerais címere
Minas Gerais címere
Minas Gerais zászlaja
Minas Gerais zászlaja
Közigazgatás
Ország Brazília
SzékhelyBelo Horizonte
Alapítás éve1889
PolgármesterRomeu Zema
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség21 119 536 fő (2017)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1193 m
Terület586 514 km²
Időzóna
Elhelyezkedése
Térkép
d. sz. 18° 57′, ny. h. 44° 34′Koordináták: d. sz. 18° 57′, ny. h. 44° 34′
Minas Gerais weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Minas Gerais témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Minas Gerais zászlaja (Szabadság, ha későn is)
Ouro Preto, a régi főváros

Minas Gerais (ejtsd: minaz zsehaisz) Brazília 26 államának egyike, a második legnépesebb és a negyedik legnagyobb területű. Fővárosa Belo Horizonte, amely az állam középső részén helyezkedik el. Az ország fő kávé- és tejtermelője. Koloniális történelmi városai Tiradentes és a régi főváros, Ouro Preto. Az állam hegyekben, völgyekben és barlangokban bővelkedik. Serra do Cipó, Sete Lagoas, Cordíshugo és Lagoa Santában a vízesések és barlangok a látványosságok.

Földrajz[szerkesztés]

Minas Gerais Brazília délkeleti – São Paulo, Rio de Janeiro és Espírito Santo államokat is magába foglaló – régiójának nyugati részén helyezkedik el.

Északon Bahiával és Goiásszal, nyugaton Mato Grosso do Sullal, délen São Paulóval és Rio de Janeiróval, és keleten Espírito Santóval határos. Még a brazil szövetségi kerülettel (itt van Brazíliaváros) is határos egy rövid szakaszon. Minas a déli szélesség 14°13'58 - 22°54'00 és a nyugati hosszúság 39°51'32 - 51°02'35 között fekszik.

Minas Gerais Brazíliában

Történelem[szerkesztés]

Az állam területén 1693-ban aranyat és drágaköveket találtak, valamivel később gyémántot is. 1697-ben nagyszabású útépítés kezdődött, a bányavidékeket kötötték össze a parti kikötőkkel, főleg Rio de Janeiróval. A 18. században virágzott az aranybányászat. Fellendült a kulturális élet. Sajátos művészeti és zenei stílus alakult ki, a barokk helyi formája. A század végére kimerültek az aranybányák, de a bányászat többi ága továbbra is megőrizte gazdasági jelentőségét, számottevő lett a marhatenyésztés is. A 19. század folyamán Brazília gazdasági súlypontja áthelyeződött északkeletről délnyugatra, mert csökkent a cukornád jelentősége és fontos lett a kávétermesztés. Ez a folyamat kedvezett Minas Geraisnak. Az állam gazdasági jelentőségének is szerepe volt abban, hogy a 19. és 20. században a brazil politikai élet sok személyisége kötődött az államhoz.

Népesség[szerkesztés]

A legutolsó PNAD (National Research for Sample Domiciles) felmérése szerint 9 019 164 fehér (45,0%), 8 784 900 pardo (fekete-fehér-indián keverék) (45,0%), 1 639 848 fekete (8,4%) és 58 ezer ázsiai és indián élt az államban. Az állam etnikumai között megtalálhatóak az indiánok, portugálok, afrikaiak, olaszok és németek.

Déli részén, São Paulóhoz közelebb magasabb a fehérek aránya, míg az északi részen, Bahiához közelebb, ahova a 18. században a fekete rabszolgákat behurcolták Afrikából, nagyobb a feketék aránya. A középső rész, Belo Horizonte környékén a kiegyensúlyozottabb a feketék és fehérek aránya.

Oktatás[szerkesztés]

A portugál a hivatalos nemzeti nyelv, amelyen az iskolákban oktatnak. Az angol és a spanyol is része a hivatalos középiskolai tantervnek.

Egyetemek és főiskolák[szerkesztés]

  • Universidade Federal de Minas Gerais (UFMG) (Minas Gerais-i Szövetségi Egyetem);
  • Pontifícia Universidade Católica de Minas Gerais (PUC-MG);
  • Universidade Federal de Alfenas (Unifal-MG) (Alfenas-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Itajuba (UNIFEI) (Itajuba-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Juiz de Fora (UFJF) (Juiz de Fora-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Lavras (Ufla) (Lavras-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Ouro Preto (Ufop) (Ouro Preto-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de São João del Rei (UFSJ) (São João del Rei-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Uberlândia (UFU) (Uberlândia-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal de Viçosa (UFV) (Viçosa-i Szövetségi egyetem);
  • Universidade Federal do Triângulo Mineiro (UFTM) (Mineiro Triangle-i Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Federal dos Vales do Jequitinhonha e Mucuri ( UFVJM) (Jequitinhonha és Mucuri Völgyi Szövetségi Egyetem);
  • Universidade Estadual de Montes Claros (Unimontes) (Montes Claros-i Állami Egyetem);
  • és sok más.

Vallás[szerkesztés]

Az új főváros, Belo Horizonte

Mint Brazília nagy részén, itt is a katolikus vallás a legelterjedtebb.

Vallás Népesség százaléka
Katolikus 78,70% 14 091 479
Protestáns 13,61% 2 437 186
Vallásnélküli 4,60% 822,855
Egyéb 1,70% 304,559

Forrás: IBGE 2000.[2]

Híres emberek[szerkesztés]

Érdekességek[szerkesztés]

4 887 283 jármű, 11,3 millió mobiltelefon, 4,2 millió telefon és 853 város volt 2007-ben Minasban.

Jegyzetek[szerkesztés]