Gekkófélék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Gekkófélék
Aranyporos nappaligekkó (Phelsuma laticauda)
Aranyporos nappaligekkó
(Phelsuma laticauda)
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Alország: Valódi szövetes állatok (Eumetazoa)
Alországág: Kétoldali szimmetriájúak (Bilateria)
Főtörzs: Újszájúak (Deuterostomia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Altörzság: Állkapcsosok (Gnathostomata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Csoport: Magzatburkosok (Amniota)
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Alrend: Gyíkok (Sauria)
Alrendág: Gekkóalakúak (Gekkota)
Család: Gekkófélék (Gekkonidae)
Gray, 1825
Alcsalád
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Gekkófélék témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gekkófélék témájú kategóriát.

A gekkófélék (Gekkonidae) a hüllők (Reptilia) osztályának pikkelyes hüllők (Squamata) rendjébe és gyíkok (Sauria) alrendjébe tartozó családja.

Rendszerezés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A családba az alábbi 5 alcsalád tartozik:

Elterjedésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gekkófélék Afrika, Közép-Ázsia, Dél-Európa, Ausztrália, Délkelet-Ázsia, csendes-óceáni partok és szigetek, Új-Zéland, Dél-Amerika, Mexikó, Dél-Kalifornia, Florida, karib-tengeri partok és szigetek területein mindenütt megtalálhatók. A gekkófélék nagyon elterjedtek, alkalmazkodóképesek, és az emberre teljesen ártalmatlanok. A legtöbb faj mindenekelőtt élőhelyének pusztulása miatt veszélyeztetett.

Megjelenésük[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gekkófélék hossza fajtól függően 3.5-40 centiméter között van. A bőrt vékony, apró pikkelyek vagy dudorok borítják; színük különböző lehet, de rendszerint szürke vagy barna. Egyes fajok az elrejtőzés érdekében vagy udvarláskor változtatni tudják a színüket. A legtöbb gekkó végtagjain széles, bőrlebenyes ujjak vannak, amelyek alsó felületét nagyon finom sörtékből álló tapadólemezkék borítják. A talaj legapróbb egyenetlenségeibe is beleakaszkodnak, így a gekkó akár függőleges ablaküvegen is tud szaladni. A legtöbb le tudja dobni a farkát, ha veszélyben van vagy ha elkapják; helyén új, rövidebb farok nő. Az éjjel aktív gekkók pupillái nagyok; napközben keskeny réssé szűkülnek. A szemhéjas gekkókon kívül a többi gekkónak nincs szemhéja, hanem szemüket nyelvükkel tisztítják.

Életmódjuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A gekkófélék magányosan élnek és függőleges felületeken is képes mászni. A gekkók tápláléka fajtól és mérettől függően rovarok, kis madarak, egerek, gyíkok és gyümölcsök.

Szaporodásuk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A párzási időszak területenként nagyon változó. A gekkófélék rendszerint 2 tojást raknak, vannak kivételek is. A tojásokból való kifejlődés 6-10, hétig tart, egyes fajoknál akár fél év is lehet. Egyes fajok elvenszülők.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]