Pupilla
A pupilla - ritkán használt magyar nevén szembogár a szivárványhártyán lévő, embernél kerek - nyílás, az érhártya egy sajátos lapos képződményének, a szivárványhártyának központi részén.
Tartalomjegyzék |
Működése [szerkesztés]
Szerepe lényegében megegyezik a fényrekeszével, tehát élesebbé és megfelelő fényerejűvé teszi az ideghártyára (retina) vetülő képet.
Szemszín [szerkesztés]
A szivárványhártya állományában pigmentsejtek vannak, amelyek meghatározzák a szem színét. A benne lévő sajátos izmok - amelyek egy része hám eredetű - a pupilla tágítására és szűkítésére szolgálnak, amivel szabályozzák a szembe jutó fény mennyiségét, ezzel elősegítik a szem alkalmazkodását a változó fényviszonyokhoz.
Beidegzése [szerkesztés]
Beidegzése kettős, és az autonóm idegrendszerből származik. A szimpatikus idegrendszer izgalma a pupilla kitágulásához, míg a paraszimpatikus izgalom a pupilla szűküléséhez vezet. Ezek a hatások megfelelő gyógyszerek alkalmazásakor is bekövetkeznek. A pupilla szépészeti szempontból sem elhanyagolható - ami teljesen jogos -, de ezzel időnként a hölgyek (saját magukra!) is nagyon káros dolgokra is képesek voltak (pl.: pupillatágító gyógyszerek).
Lásd még [szerkesztés]
Források [szerkesztés]
- Henry Gray: Anatomy of the human body (Bartleby.com; Great Books Online)
- Kiss Ferenc: Rendszeres bonctan (Medicina Kiadó 1967)
- Lenhossék Mihály: Az ember anatómiája (Pantheon Irodalmi Intézet Rt.) (Budapest 1924)
- Szentágothai János - Réthelyi Miklós: Funkcionális anatómia (Medicina Kiadó 1989) ISBN 963-241-789-5.)
