Montenegró földrajza
| Montenegró | |
 | |
 é. sz. 42° 46′ 00″, k. h. 19° 13′ 00″ | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Délkelet-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 156. |
| Teljes terület | 13 812 km² |
| Környező országok |  Horvátország,  Bosznia-Hercegovina,  Szerbia,  Koszovó,  Albánia |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Zla Kolata, 2534 m |
| Legalacsonyabb pont | Adriai-tenger, 0 m |
| Leghosszabb folyó | Tara, 140 km |
| Legnagyobb szárazföldi vízfelület | Shkodrai-tó (Albániával együtt), 391 km² |
| Használatban levő terület | |
| Egyéb jellemzők | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Montenegró témájú médiaállományokat. | |
Montenegró egy kicsi, hegyvidéki állam a Balkán-félsziget délnyugati részén. Montenegrót Horvátország, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Koszovó, Albánia és az Adriai-tenger határolja. Annak ellenére, hogy kis ország a maga 13812 km²-ével, nagyon változatos a domborzati viszonyait tekintve.
Domborzat[szerkesztés]
_a_Savin_kuk.jpg)
_01.jpg)
Montenegró három nagyobb tájegységre osztható: az ország 2/3-át (északi és keleti térségeti) uraló magashegyi vonulatokra, a középső síkvidéki szegmensre és a majd 300 km-es, keskeny tengerparti részre.
A ország hegyvidéke a Dinári-hegység déli ágát jelenti. Az átlagosan több mint 2000 méteres montenegrói hegyek (Bjelasica-, Biogradi-, Prokletje-hegység, Durmitor) legmagasabb pontja a montenegrói-albán határ közelében, a Prokletijében található 2534 méter magas Zla Kolata. A Montenegrói-Magas-karszt az északnyugati részén fellelhető meredek hegység. Itt található az ország leghíresebb csúcsa, a Durmitor 2523 méteres pontja, a Bobotov Kuk.
A Zeta folyó völgye, más néven a Bjelopavlići síkság, a délnyugati részen egyesül Montenegró másik jelentős alföldjével a Zeta síksággal. A Zeta síkság a Shkodrai-tótól északra húzódik 40 méteres magasságban. Manapság Montenegróban e két síkságon élnek a legnagyobb számban, így a két legnagyobb város Podgorica és Nikšić is itt található. Ezen síkvidéki tájat a Krivošije-, a Lovćen-, a Rumija-, a Golija-, a Prekornica-, a Žijovo- és a Komovi-hegységek határolják.
Tengerpart[szerkesztés]
Montenegró 1-10 km széles tengerpartja Igalo település és a Buna folyó között fekszik 283 km hosszan. Az északi szomszéd Horvátországhoz képest Montenegrónak nincsenek nagy kiterjedésű lakott szigetei. A sötétkék színű tengervíz rendkívül tiszta, a magasból több 10 méteres is lehet az átláthatósága.
A partvonalon végighaladva számtalan öböllel találkozunk, közülük a legnagyobb a Kotori-öböl, melynek bejáratánál, a Trašte-öbölnél kialakult Plava špilja (Kék-barlang) a legnevezetesebb.
A montenegrói strandok világszerte híresek. Sziklás, homokos és kavicsos partszakaszok váltják egymást, melyek közül a leghosszabb a 13 km-es Velika Plaza Ulcinjban.
 |
| térkép szerkesztése |
Vízrajz[szerkesztés]
Az ország két, északi és déli vízgyűjtőjén a Fekete-tenger és az Adriai-tenger osztozik. Az északi részén lehulló csapadékokat a Piva, a Tara és a Lim folyók gyűjtik össze és a Drina folyón keresztül vezetik a Dunába. A déli területekről a Morača és a Zeta folyók szállítják a vizeket az Adriai-tenger irányába.
A kis állam leghosszabb folyója a 140 km-es Tara. Montenegróban mindössze három olyan folyó van, amelynek a forrása és a torkolata is Montenegró területén található, ezek a Morača, a Zeta és a Piva. Ezen vízfolyások a mészkőhegységekben keskeny völgyeket, kanyonokat alakítottak ki. A leghíresebb a Tara folyó 82 km-es hosszúságú kanyonja, amely a helyenként 1300 méteres mélységével rekordtartó Európában. Világviszonylatban, egyedül a Grand Canyon előzi meg. A Tara folyó völgye a Durmitor Nemzeti Park részeként UNESCO világörökség.
A Crnojevića folyó az egyetlen hajózható folyó az ország területén.
Az ország és egyben a Balkán-félsziget legnagyobb állóvize a Shkodrai-tó (391 km²). A tó közel 60 %-a esik montenegrói területre, 40 %-ban Albániához tartozik.
A hegyekben olyan tengerszemekkel találkozunk, mint a Fekete-tó.
Földrajzi adatok[szerkesztés]
Földrajzi koordináták: é. sz. 42° 46′, k. h. 19° 13′
Terület - összehasonlítása: némileg kisebb Connecticut államnál
Terület - összesen: 13 812 km²
- Szárazföld: 13 452 km²
- Víz: 360 km²
Határvonal hossza - tengerpart: 283 km
Határvonal hossza - nemzetközi: 614 km (összesen)
- Bosznia-Hercegovinával: 225 km
- Szerbiával: 175 km
- Albániával: 172 km
- Koszovóval: 28 km
- Horvátországgal: 14 km
Megművelt mezőgazdasági területek: 517 000 ha
Területhasználat:
- szántó: 12,45 %
- állandó termények: 1,16 %
- egyéb: 86,39 %
Öntözött területek: 24,12 km²
Jellegzetes pontok:
- Legalacsonyabb pont
- Adriai-tenger - 0 m
- Legmagasabb pont
- Zla Kolata - 2 534 m
- Legészakibb pont:
- Moćevići, Pljevlja - é. sz. 43° 32′, k. h. 18° 58′
- Legdélibb pont:
- Mala Ada, Ulcinj - é. sz. 41° 55′, k. h. 19° 22′
- Legkeletibb pont:
- Jablanica, Rožaje - é. sz. 42° 53′, k. h. 20° 21′
- Legnyugatibb point:
- Prijevor, Herceg Novi - é. sz. 42° 29′, k. h. 18° 26′
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Montenegro című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Források[szerkesztés]
- Digitális Tankönyvtár - Montenegró Archiválva 2021. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- Az önálló Montenegró
- EU Mezőgazdaság a bővítési országokban
- Montenegró földrajza (angol nyelven) Archiválva 2021. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben
- britannica.com Montenegró földrajza (angol nyelven)
- Sebestyén Árpád: Varázslatos tájak - Montenegró (4. javított kiadás). Budapest, Hibernia Nova Kiadó Kft., 2015., 216 oldal, ISBN 9789637617706
További információk[szerkesztés]
- Montenegró térképek
- Montenegró térkép Archiválva 2021. április 15-i dátummal a Wayback Machine-ben
