Bosznia-Hercegovina földrajza
| Bosznia-Hercegovina földrajza | |
 | |
 é. sz. 44°, k. h. 18° | |
| Kontinens | Európa |
| Szubrégió | Délkelet-Európa |
| Főbb területi jellemzők | |
| Területi helyezés | 126.[1] |
| Teljes terület | 51 129 km² |
| Partvonal | 20 km |
| Szárazföldi határ | 1 543 km |
| Környező országok |  Horvátország,  Szerbia,  Montenegró |
| Extrém területi jellemzők | |
| Legmagasabb pont | Maglić, 2386 m |
| Legalacsonyabb pont | Adriai-tenger, 0 m |
| Leghosszabb folyó | Száva, 945[2] km |
| Használatban levő terület | |
| Megművelhető terület | 42,2 % |
| Egyéb jellemzők | |
| Domborzat | hegyvidéki |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Bosznia-Hercegovina földrajza témájú médiaállományokat. | |
Bosznia-Hercegovina állam Délkelet-Európában, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 51 129 négyzetkilométer, amellyel a 126. legnagyobb független ország. Szinte csak természetes határai vannak, keletről a Dinári-hegység, északról a Száva, nyugatról a Drina határolja.
956 km közös határa van Horvátországgal, északon és nyugaton. Keleten Szerbiával határos 345 km hosszan, Montenegróval délkeleten 242 km hosszan határos. Van egy apró adriai-tengeri kijárata Neumnál, amely 20 km hosszú.[3] A Száva melletti alföldet és a Neretva völgyét kivéve az egész ország területe hegyekkel, dombokkal szabdalt. A legmagasabb pontja, a Maglić 2386 méter magas.[4]
Domborzat[szerkesztés]
Bosznia-Hercegovina Boszniából és Hercegovinából áll, innen az országnév. Bosznia az ország területének körülbelül négyötödét teszi ki (mintegy 42 ezer négyzetkilométert), északon található. A fennmaradó terület Hercegovina, amely délen helyezkedik el, partközeli területei mediterrán éghajlatúak.[5][6]
A középső területek hegyvidékiek, északabbra haladva a Száva-mellék (Posavina) dombokkal tagolt vidéke következik, még északabbra haladva a dombokat a Pannon-síkság váltja fel.[6]
Hercegovina északi része szintén hegyvidéki, délre haladva a Neretva síksága váltja fel, amelynek a partvidékhez közeli területei mediterrán éghajlatúak.
A tengerparttal rendelkező országok közt az országhatár-tengerpart aránya alapján a legrövidebb tengerpartot magának mondható ország Bosznia-Hercegovina.[7]
Az ország területének 42,8%-a erdős, 42,2%-a megművelt.[4]
Vízrajza[szerkesztés]
A folyók egy része a Duna vízgyűjtő területéhez tartozik, a másik részük, (pl. Neretva) az Adriai-tengerbe ömlenek.
Jelenleg 12 vízerőmű működik a folyókon, mind a Száva mellékfolyóin.[5]
Klíma[szerkesztés]
Északkeleten kontinentális,[4] délen, a part közelében a telek esősek, enyhék. A hegyvidéki területek csapadékosak, évente akár 1000–1200 litercsapadék is hullhat négyzetméterenként. Általában november a legcsapadékosabb, a legkevésbé a január.[5]
Bányászat[szerkesztés]
Az ország legfontosabb bányászati termékei többek közül a szén, a vas, a bauxit, a mangán, az ólom, a cink és a réz.[4][8]
Nemzeti parkjai[szerkesztés]
Összesen 3 nemzeti parkja van:
Világörökségei[szerkesztés]
Eddig Mostar óvárosa a Neretván átívelő Öreg híddal, és Mehmed pasa višegradi hídja került fel a világörökségi listára.
Természeti világöröksége még nincs Bosznia-Hercegovinának.
A következő helyeket jelölték a világörökségi listára: A Vjetrenicai-barlangot, Počitelj építészeti értékeit, Jajca, Blagaj, Blidinje és Stolac természeti-, illetve építészeti értékeit.[9]
Fordítás[szerkesztés]
Ez a szócikk részben vagy egészben a Geography of Bosnia and Herzegovina című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 978-963-352-815-0
- ↑ a folyó egész hossza
- ↑ The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. [2017. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
- ↑ a b c d The World Factbook — Central Intelligence Agency (angol nyelven). www.cia.gov. [2018. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
- ↑ a b c Bosnia-Herzegovina | ICPDR - International Commission for the Protection of the Danube River (angol nyelven). www.icpdr.org. (Hozzáférés: 2017. február 2.)
- ↑ a b Miehle János, Szalamonidesz Sándor, Szigeti Borbála: Földrajzi Világatlasz, Budapest, Cartographia Kiadó 2012, 269. oldal. ISBN 9789633528150
- ↑ Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776
- ↑ Minerals of Bosnia-Herzegovina. www.anubih.ba pp. 11–12. [2016. augusztus 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. február 1.)
- ↑ Bosnia and Herzegovina - UNESCO World Heritage Centre (angol nyelven). whc.unesco.org. (Hozzáférés: 2016. június 4.)
Források[szerkesztés]
- Topográf Térképészeti Kft.: Midi világatlasz, Nyír Karta & Topográf, Nyíregyháza, 2004. ISBN 963-9516-63-5
